Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
72 JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. tak. így szerintök a trieri főpásztorok vagy csalók vagy rászedettek voltak, akik csalárd módon hozták be a tunikát, vagy minden hozzáértő vizsgálat nélkül helyezték azt el sz. Miklós oltárába 1121-ben. Ily állítások kétségtelen bizo- nyítékokkal volnának támogatandók, de Sybel és Grilde- meister protestáns íróknak van annyi bátorságuk, hogy meg merik kockáztatni az ily föltevéseket anélkül, hogy bizonyítanák, mi több, nyílt ellenmondásba jönnek az összes egykorú kútforrásokkal, mint Beissel1 alaposan kimutatja. Legújabban pedig Korúm püspök az összes eddigi adatok és újabban kikutatott bizonyítékok világánál kimutatja, hogy a trieri sz. köntös valódiságát ezer évnél hosszabb időn át hitték és bizonyították. Miért is kellene egyezer év tudós és hivő nemzedékeit ily kézzelfogható tárgy megítélésében vaksággal vagy elvetemültséggel vádolni, minden alapos bizonyíték nélkül ? A trieri tunika is sok viszontagságon esett át a közép- korban, mert Trier városa Francia- és Németország határán mindig ki volt téve a háború veszélyének. A főpásztorok mindig biztosságba hozták, valahányszor ellenség közele- dett; így 1640-ben a harminc éves háború idején titkon átvitték Kölnbe, majd 1657-ben Ehrenbreitstein várába. Később, midőn 1794-ben a francia forradalom csapatai előzőn- lőtték a Mozel völgyét, Ehrenbreitsteinból átvitték Wiirz- burgba, onnan Bambergbe és végül Augsburgba. 1802-ben Manuay trieri püspök vissza akarta szerezni a sz. köntöst, de a nasszaui és bajor kormányok ellenkezésén csak I. Na- poleon közbelépésével tudott győzedelmeskedni és így került vissza a drága ereklye Trierbe 1810. július 9-én. A trieri köntös sokkal jobb állapotban van, mint az argenteuili. Nem darabolták föl és több burkolatba varrva óvták az idők vasfoga ellen. Élűiről damasztselyem szövet óvja, a hátát pedig más szövet födi, mely hasonlít a gazé- hoz. E kettő közt van a tunika, egy minden oldalról zárt, 1 Biemens : »Der heil. Rock« c. műve szintén alaposan elbánik a két protestáns pamíletistával. L. Komm: Der heil. Rock von Trier. 1892.
