Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. 69 romokon épült föl újra és története kivonja magát a tudó- sok kutatásai alól.« A trieri tunikáról az első említést sz. Agricius élet- írója teszi a XI. században; de ámbár a Bollandisták elvetik szavahihetőségét, mivel teljes járatlanságot tanúsít az általa ünnepelt szent korának, a IV. századnak megité- lésében, mégis el lehet fogadni tanúságát mint visszhangját annak, amit az ő korában beszéltek s hittek: 0 ugyanis »a régiek (ősök) igen hiteltórdemlő hagyománya szerint« elbeszél egy csodát, mely akkor történt, midőn a varratlan köntös természetéről bizonyos vita folyt, amely tunikát már akkor ereklyetartóba zárva a trieri székesegyház kincstárá- bán őriztek. E csoda úgy történt, hogy az első, aki ki akarta nyitni az ereklyét, nyomban megvakult. Minthogy azonban az említett életíró nem is sejteti, kiket ért a »régiek« neve alatt, teljességgel lehetetlen elgondolni, mennyi időre hat vissza a XI. században élt ez írónk eme tanúskodása. A XII. század kezdetéről megemlékeznek a Gesta Tre- virorum (Trier története) írói az ünnepségről, melylyel a köntöst a szöggel és más ereklyékkel 1101-ben az ottani sz. Péter templomába helyezték. Ezeket a Grestákat a X. vagy XI. században kezdték írni, valószínűleg napról-napra szóló följegyzésekkel s így ez az egyszerű följegyzés már ismert dolognak tünteti föl a tunika létezését Trierben. Lüttichi Lambert bencés, 1186-ban sz. Mátyás csoda- tételeiről szóló művében Szilveszter diplomájáról tesz emlí- tést, mely szerint szent Ilona Szilveszter pápa útján Agri- ciusnak átadatott kiváló ereklyéket, nevezetesen: a mi Urunk tunikáját, egy szöget« stb., hogy székes városába, Trierbe vigye.1 1196-ról a Gresta Trevirorum említést tesz arról, hogy a székesegyház búcsúnapján, sz. Pülöp és Jakab apostolok ünnepén, János érsek egy új főoltárt szentelt föl, mely alka- lommal a sz. köntöst a sz. Péterről nevezett oltárba helyezte. Monumenta Germ., VIII. 226.
