Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

740

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

Én folyóiratomban úgy a papképzés jobbítására álta- Iában, mint névleg az egyházi ékesszólás ügyének feliendi- tósére eddig is teljes erővel törekedtem, ezentúl is törekedni fogok. Mind a két célra magam is kifejtettem nézeteimet és nyilvánítottam óhajaimat, meg más illetékesek cikkeinek is helyt adtam, sőt nyilatkozattételre számosakat felkértem. 1890-től kezdve éveken át folytatott eszmecsere után végre fölvetettem azt az eszmét, hogy talán jó volna a papkép- zés módosítása tárgyában szakféríiak országos értekezletét tartani. Miután az eszme sokak tetszésével találkozott, 1896 nyarára ily értekezlet összehívását terveztem. Terve- met illetékes helyeken be is jelentettem, a legilletékesebb helyen, 1895 április 30-án helyesléssel is fogadták, de még sem tartatott meg, mert a valósításban épen engem, a tér- vezőt, sajátos körülmények meggátoltak.

De az idő haladtával az ily körülmények is változni szoktak s azért még mindig nem adtam föl a reményt, hogy a papképzés jobbítása ügyében tervezett »szakféríiak orszá- gos értekezlete« nemsokára megtartható lesz.

.Kérek mindehhez szíves hozzászólást.

Dr. Kiss János.

A szerző úr cikkét külön lenyomatban a nagyméltó- ságú püspöki kar összes tagjainak megküldötte.

A CSANÁDI PAPNEVELŐ-INTÉZET REFORMÁLT TANTERVE.

VI. Kér. erkölcstan. (Theologia moralis.) A dogmatika után legfontosabb tárgy az erkölcstan, úgymond dr. Mihályi!.1 A regieknél az erkölcstan a scholastikus theologiának egy része volt, amint aqu. sz. Tamás is a Summa Theol. második részében adja elő az erkölcstant. Később szakadt a theologia két tárgyra, dogmatikára és erkölcstanra, mely utóbbit az olasz és francia papnevelőkben többnyire a liturgikával kapcsolják össze, míg a Rautenstrauch-féle rendszer ismét 1 Id. mű II. 18G. k.