Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 699 Minden szónoki és írásműnek hármas alaptörvénye. 27. §. I. Egység vagy egységesség. Midőn a szónok elmélkedve, tárgyat választ és azt fel- dolgozza, három dolgot tartson szem előtt: 1. egy tárgyról szóljon. 2. határozott tárgyat kell választani és — ami már az előbbi pontból következik — a mellett a tárgy mellett mindvégig meg kell maradnia, azaz »ad rém« beszélnie, 3. azt a tárgyat alaposan fel kell dolgoznia azaz kifejtenie. 1. Egység vagy egységesség. Ha szónoki beszédet készt- tünk, vagy bármiről írunk, az emberi értelem és a szellem természeti törvényei úgy kívánják, hogy egyszerre csak egyről beszéljünk.1 Ennek ellentéte ellenkezik a józan észszel. Az a rövid 1/2, vagy 1 óra, amely az egyházi szónoknak ren- delkezósóre áll, kizárja annak lehetőségét, hogy többféle tétel- ről alaposan, a szónoklat céljának és rendeltetésének meg- felelőleg, tárgyalhasson, azaz sokféléről szóljon. Mert mi a célja, rendeltetése a szónoklatnak ? Az, hogy a vallási igazsá- gokat a hallgatósággal megismertessük, vele ezeket az igazsá- gokat megkedveltessük és őket ezeknek az igazságoknak meg- felelő életre bírjuk. Ez a hármas feladat azt a hármas kötél- met hárítja az előadóra, hogy a hallgatóság értelmét teljesen megvilágositsa, kedélyét egyszer s mindenkorra megindítsa és akaratát ez igazság szolgálatára örökké rabbá tegye azaz teljesen hatalmába hajtsa. Hogy pedig e hármas fel- adat — emberileg tekintve — minő nehéz, sőt csaknem lehe- tetlen, (mert Isten malasztja nélkül valóban az!) az kitü- nik abból, hogy ezt a hármas feladatot megvalósítani, vajmi 1 »Aki sokra vadász, semmit sem vadász. A beszéd tárgyának egynek kell lenni. — Ha a magvető előbb búzát, azután rozsot, erre árpát, azután kölest vetne, mi nőne ebből ? Kevert zöldség. Látjá- tok, így jártok a beszéddel is. Mivel sokfélét vetettetek, semmit sem arattok. Aki ily keveréket vet, aligha fog búzát aratni. Ha a hajó elébb éjszaki, azután déli, azután nyugati irányban haladna, hogyan jutna el a kikötőbe ? Azért értek el ti is oly keveset a szószéken« — mond Vieira, a világhírű szónok. .