Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Huber Lipót: A Messiás megjelenésének ideje Dániel próféta szerint
682 HUBER LIPÓT. Kísértsük már most meg a történelem és számítások segítségével Dániel prófétának e nagyszerű jövendölését pon- tosan megfejteni, még pedig előbb azt a részét, mely Jeruzsálemnek visszaállításáról szól, azután pedig a Messiás megjelenésének, illetve föllépésének idejére vonatkozót. Mindé- nek előtt azonban lássuk, mely időponttól kezdve számítandók e jóslat évhetei. A perzsa királyok négy ízben adtak ki kedvező ren- deleteket, illetve engedélyeket a zsidók számára. Azonban az első három ediktum egyike sem lehetett az, melyre e jóslat céloz, bármennyire szeretik is a zsidók és racionális- ták az első vagy harmadikból kiindulva felépíteni téves számításaik elméletét. Nem lehetett pedig egyszerűen azért, mert azok egyike sem hatalmazta föl a zsidó- kát fővárosuknak egykori méreteiben való visszaállítására s különösen nem falainak felépítésére, s egyike után sem következett be a restitutio in integrum, az előbbi álla- potok teljes visszaállítása. Lássuk e rendeleteket egyenkint. Az első ediktum volt Cyrusnak Kr. e. 586-ban kiadott szabadságlevele, melyben engedélyt ad a zsidóknak, hogy hazájukba visszatérhessenek és fölépíthessék templomukat; Jeruzsálem kiépítésére és a város falainak felépítésére azon- bán nem jogosítja fel őket. A templomépítóst sem fejezhet- ték be, mert azt maga Cyrus, a cselszövő samaritánok áskálódására csakhamar betiltotta.1 Ami magát a várost illetőleg kezdetben történt, az nagyon is szegényes epítke- zés volt: mindössze néhány házat emeltek csak, nem pedig erősített várost. A második volt I. Darius Hystaspis Kr. e. 520-ban kelt rendelete, mely megengedi a zsidóknak a templomépítés folytatását, amit Zakariás és Aggeus próféták buzdítására 516-ban be is fejeztek. A város visszaállításáról és megerő- sítésóről azonban ezen rendeletben sincs szó.2 A harmadik ediktumot I. Artaxerxes Longimanus (Kr. e. 1 Ezra I. 1, 1—4; 6, 3—5, v. ö. Krónikák II. 36, 23. a Ezra I. 6, 6—12; 4, 24.
