Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Huber Lipót: A Messiás megjelenésének ideje Dániel próféta szerint

680

HUBER LIPOT.

elfoglalta Jeruzsálemet, megszentsógteleníté törteiméivel a templomot, az áldozatokat negyedfél éven (egy fél évhóten) át beszüntető, s ugyancsak ő, aki sok zsidóval istentelen szövetségre lépett, s akinek élete a háború folyama alatt véget ért (וצק ףטשב) . . . Ámde, eltekintve azoktól, miket már az előző magyarázatról mondottunk, ezzel is ellenkezik a chronologia, s nem helyes még a következő okok miatt sem. Onias, akinek sem szereplése, sem megöletóse nem oly nagyfontosságú dolog, nem volt fejedem, tehát nem illik reá a nagid szó. A jóslatban nincs szó a »jövendő fejede- lem« haláláról; s e magyarázat szerint ugjranazon szemelj', akiről a 26. versben az mondatik, hogy megöletett, a 27. vers- ben ismét mint cselekvő szerepel, ami közönséges halandó- ról nem mondható. A látomás és jövendölés nem érthető Jeremiás ama jóslatáról, mert az eredeti szövegben hiányzik e szavak előtt a névelő, s mert egy beteljesedett jóslata miatt még nem mondható, hogy Jeremiás megpecsétel tetett, azaz, hogy igazoltatott. Ami a 24. versben említett lelki javakat illeti, azok a jóslat szerint nem a hetek elejére, hanem végére helyeztetnek kilátásba.

A racionalisták többi (Hitzig, Ewald, Bosenmüller stb.) magyarázatait fölsorolni s bonckés alá venni, teljesen fölöslegesnek tartjuk, mert még kevesebb valószínűséggel bírnak.1

Hasztalan a hitetlenek minden erőlködése! Értelme- zéseik nyilvánvalóan a szent szöveggel ellenkeznek s meg- cáfoltainak a történelem által. Amik Dánielnél a jövendő Messiásról, Eölkentről mondatnak, azok csakis az Isten által ígért s a nemzetek által várt lelki Szabaditóról, az emberi nemet megváltó Messiásról állanak. Mert bár igaz, hogy a Szentírásban néha királyok és papok is fölkenteknek mondatnak, sohasem mondatnak 7.ατ ilyeneknek,1 2

1 Lásd egyébként a racionalisták theoriáit s azok cáfolatát Roh- ling id. komment. 283—298. old. és Knabenbauer id. komment. 269-275. old.

2 Hogy a jövendő Megváltót a zsidók már rég ζατ’ εξοχήν Messiásnak (Fölkentnek, Krisztusnak) nevezték, kitűnik a következő