Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
58 JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. evangéliumok hallgatnak róla. Annyi azonban bizonyos, hogy valamely tanítvány megszerezhette akár az után, hogy a Megváltót kicsúfolták, akár keresztről való lévé- tele után. Első ízben említést tesz róla nolai sz. Paulinus 409-ben; Macariushoz írt levelében ugyanis ezt mondja: »ha tiszte- letben tartjuk a szógyenoszlopot, a töviseket, melyekkel megkoronázták . . .« 1 Egy századdal későbben Cassiodorus írja, hogy a sz. koronát Jeruzsálemben őrzik.2 Toursi sz. Gergely is ismerte: »Azt beszélik, hogy a korona tövisei zöldelőknek látszanak.«3 Nem lehet tudni, vájjon a IY. század múltán Kon- stantinápolyba vitték avagy fölosztották a jeruzsálemi Szent- Sír temploma és a byzanci császárok kápolnája között, de a X. században Konstantinápolyban találkozunk nyomaival. Amonius elbeszélése azonban kétségeket ébreszthet; szerinte ugyanis Germanus, párisi püspök ott járt 561-ben es Justi- nianus császártól ajándékba kapta a korona egy részét; más helyen meg azt írja ez a szerző, hogy a jeruzsálemi pátriárka néhány tövist belőle Nagy Károlynak küld vala. Eginhard is azt írja, hogy a pátriárkától egy szerzetes jött 799-ben Aachenbe és ajándékot meg ereklyéket hozott Nagy Károly császárnak. Más szerzők meg magát a császárt Konstantinápolyba utaztatják ez ereklyékért. Alexi Comne- nus 1100-bán megemlékezik róla Róbert, flandriai grófhoz intézett levelében. 1238-ban II. Balduin sz. Lajos francia királytól segélyt kór s fölajánlja neki a tövis-koronát; aki azt elfogadja és két szerzetest küld érte Konstantinápolyba; mikor azonban ezek oda érkeztek, már el volt zálogosítva a velenceieknél, kik a sz. Márk-templomba helyezték. A szerzetesek vissza- térnek és nemsokára a váltságösszeggel Velencébe utaznak, honnan a sz. kincset Párisba hozzák 1239. augusztus köze1 Migne : Patrol. XLIX. 14. Patr. Lat. LXI. 470. * Cassiodor: Opp. Caret kiadása II. 295. * Migne: De glor. Martyr. Patres Lat. LXXI. 712.
