Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Matuszka Mihály: Egyházi műszavaink

596

A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE.

névvel a közkedvelt Franciskánus barátokat illették. János az váradi ,püspök el bucuzéc a királytól, és ceri barátá lön, Helt. Krón. 187. b.

Apáca szintén szláv eredetű szónk, szí. opatica. Helység- névben már 1256-ban előfordul: Apacha-falna. Ny. Sz. I. 98 Zent apacaknak életekre rwuyden való regula, melyet boldog-‘ sagos zent hyeronimus doktor irth. Virg. C. 121. Eszterházi Tamásnál (1602) apálca, Pósaházi Jánosnál (1669) apáca- barát.

Templom. Az egyház nyelvéből vettük magyarosított végzettel. Wr istennek temploma negywenhath eztendeegh eppíblteteek ffél. Erdy C. 136. b. Be meene az istennek tem- plomaban es az zent kynyerekbe eweek. Jordán 0. 388. A régi magyar nyelv különben szívesen használja helyette az egyház szót. Az eghazban ymadkozanac, kéruén segedelmet Isrl istenétől. Bécsi C. 23. Terteeneek azért lenny egyház ynnepe napya. Jord C. 662. Azzonnyonk zyz Marianak egh haza. Peer C. 5.

Kápolna szavunkat az olasz capella-ból honosítottuk és nem a német kapelle-bői. A capella végső szótagjában dis- similatio ment végbe. Kápolla helyett kápolna lett, épúgy mint angollá helyett ángólna. Vada egy ydőben egy calados ember, kynek vada egy kapolnaya tawol az ew hazat wl az me- zöben. Érdy C. 143. b.

Oltár szavunk eredetéről már föntebb, az Oltáriszent- ségnél szólottám.

Orgona. Szláv eredetű szó, szí. organ. A Bécsi Codex- ben így fordul elő: organa. Menden népec orőlnekua'a nem- bérieckel es zvzeckel es ifiackal orgonáéban es hegedócben. Bécsi C. 44. Tinódi pedig így ír: Az hegedőszót, lantot es orgonát nem Dávid lelte, kezdetben muzsikát Tubái lelte. R. M. K T. III. 228.

Harang szavunk — Bálint szerint — mongol eredetű, kharanga eredetileg ércet jelent. A Codex Diplomaticusban már 1301-ből előfordul ez a helynév Harangláb-potoka, 1370- bői pedig ez a személynév Paulus de Harangláb. Jonek ivala a tolwayok, harangot harangoztataanák. Winkl. C. 198.