Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kiss János: A pécsi püspöki hittudományi intézet évkönyve az 1901-1902-iki tanévről
566 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. A füzet második helyén Valdinger István, a bibliai tudományok tanára, az intézet történetét ismerteti, meg- alapításától, 1742-től kezdve napjainkig, a tanárok névjegy- zékével s részben életrajzával. A III. rósz a hittudományi kar mostani tagjait sorolja fel. Igen tanulságos a IV. rovat, az intézet tantervével. Megtudjuk ebből, hogy Pécsett Hetyey Sámuel megyés püspök a hittudományi intézetben igen jelentős és üdvös változtatásokat hozott létre, melyek főbbjei a következők: »1. A hittudományi intézet tantárgyainak jegyzékéből törölte a szentírási héber nyelvet, melynek a lelkipásztori életben alkalmazhatósága nincs, s melynek fáradtságos elsajátítása nincsen arányban annak hasznavehetősegóvel. 2. Elrendelte, hogy az egyes tantárgyak érintkező pontjai csak egy-egy tárgy keretében adassanak elő (pl. a szent könyvek hitforrási jellege s tekintélye a szentírástanban s alapvető hittanban egyaránt tárgyalhatok, vagy pld. az egyházi művészet az egyháztörtónelemben és szertartás- tanban) s hogy ezen több helyütt tárgyalható tételeknek valamelyik theologiai tantárgyhoz való kirárólagos hozzá- kapcsolása a félévek elején megtartandó értekezleten elvé- geztessék. 3. A német nyelv tanítását, mely az órarendben heti két órával szerepelt s melynek tanulása szintén kevés gyakorlati eredménynyel járt s azonkívül sajátos óra- beosztása az intézet napirendjét jelentékenyen zavarta, beszüntette. 4. Hasonlóképen beszüntette már csak az említett második pont szellemében is a patrologiának és patristiká- nak eddigi tanításmódját s azt az egyháztörtónelemhez csatolta, hová az egyébként is természetszerűleg tartozik. 5. Mindezen indokolt könnyítések előrebocsátása után korszerűség miatt, mint új tantárgyat, a keresztény szocio- lógia tanszékét állította föl a III. és IV. éves növendékek számára heti egy órával. 6. Ezzel fölváltva ugyancsak III. és IV. éves nővén-
