Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Haiczl Kálmán: Felfüggesztés ex informata conscientia
FELFÜGGESZTÉS EX INFORMATA CONSCIENTIA. 561 őt a suspensio kimondására késztették, feltárnia s ekképen eljárását igazolnia. Ha azután a Oongregatiót eljárása helyes- ségéről meggyőznie nem sikerül, a kimondott büntetést fel- oldják s az elítéltet jogaiba visszahelyezik. A felfüggesztés hatálya azonban a Congregatio döntéséig épségben fennáll, s az a pap, aki a felfolyamodás elintézéséig a szentségeket kiszolgáltatná, irregularitásba esnék.1 A felfolyamodás joga már magában véve elegendő biztosítékot nyújt az iránt, hogy a Congregatio a papságot a püspök netáni önkényes eljárásával szemben oltalomban részesíti, másrészt a püspököt is visszatartja attól, hogy pap- ságával szemben meggondolatlan vagy szenvedélyszülte lépésre ragadtassa el magát. A trienti zsinat által a püspöknek adott hatalom a fentebb felhozott korlátok mellett is igen nagy és tág kitér- jedésű. Ez eljárás ugyanis teljesen nélkülözi az atyai szere- tetet és föltétien szigorúsággal jár. Az adott körülmények közt, amikor ez eljárásra alapos oka van s azt az egyház és fegyelem érdekében szükségesnek találja, a püspök min- den jogi forma figyelembe vétele nélkül, minden intés, ide- zés, védelem, bírói bizonyíték, és az ítélet formaszerü kihir- detése nélkül, egyedül erkölcsi meggyőződése és a tények alapján, melyek bíróságon kívül tudomására jutnak, a papot ab ordine et officio bizonyos időre felfüggesztheti. Még arra sincs kötelezve, hogy az elitélttel az okokat közölje, s az ítéletnek mégis annyi hatálya van, mint a rendes perbeli ítélettel kimondott suspensiónak, sőt több, amennyiben az utóbbi ellen a rendes jogorvoslatok helyet találnak, az előbbi ellen még felebbezni sem lehet, csak felfolyamodni és pedig egyedül az apostoli szentszékhez. Ennél szigorúbb törvénykezési eljárást a jog nem ismer. A püspöki teljhatalom itt jóformán korlátlan szerepet átszik, és kell is azzal bírnia, ha azt akarjuk elérni, hogy 1 »Recursu quamvis admisso, suspensi in statu, quo erant! permaneant; illoque pendente ordines, a quibus suspensi fuerint exercere nullatenus valeant.« Ferrarisnal VII. Suspensio n. 25. Instruet. S. Congr. de Propag. Fide 20. Oct. 1884. 11. pont. Hittudomilnyi Folyóirat. 1902. 37
