Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
534 DR. RÉZBÁNYÁT JÓZSEF. ziiimi hittanár, Dobrzanski László, Bazanski Porf., Baczynski Alekszander, prelatus, Piórko Teodor, kanonok, Sábát Eugén, Zarzycki Al., Jan Horocki, Józef Komarnicki kanonok, egyetemi tanár, Zderkowski Al., Huzar Eugen, Nizankowski József, Biedl Kázmér, jezsuita. Említésre méltó Buskij amwon (Leon Dzulinski 1896.) 1 25. §. A homiletika irodalma. A homiletika első szabályait és utasításait az Isten igéje hirdetésére az apostolok leveleiben, fökép sz. Pál leveleiben talál- juk. Az egyházi beszéd eszmény- és mintaképei az Úrnak és az apostoloknak beszédei.2 E szabályokat és utasításokat elszórtan legelébb a szentatyáknál leljük fel. A legelső volt, aki az egyházi beszédre vonatkozó szabályokat és utasításokat tudományosan és rendszeresen adja elő: sz. Ágoston De doctrina Christiana című művében (Aranyszájú sz. János πε,ΰ ίερωσύνης című művében, fökép 1. 4. 5. szétszórtan ad id. utasításokat), amelyben de modo inveniendi és de modo proferendi szól, tehát már az elméleti bomi- letika tagozásának alapját megadja. Cicero elve szerint: doceat, delectet, flectat — hármas feladatot tűz az egyházi szónok elé: id agat verbis, ut veritas pateat, placeat, moveat. — Szent Ágoston után Nagy sz. Gergely ad utasítást Liber regulae pastoralis czímű művében az Isten igéjének hirdetésére. Szent Ágostont követi sevillai Izidor (y 636.), de jelentékenyebb e téren a középkorban: Bhabanus Maurus (IX. század) ily című műve: De institutione clericorum ad Heistulphum archiepiscopum III. könyve (c. 19. c. 28—.39.) egészen sz. Ágostont követi. A XII. század végén Guibert de Nogent (f 1214.) 7 folióra terjedő, de önálló művet adott Quo ordine sermo fieri debeat. Ugyanazon időből való Alanus de Byssel 48 fejezetre terjedő műve, melynek címe : Summa de arte praedicatoria. Heisterbachi Caesar (f 1240.) csak aphorismákat hint el műveiben az egyházi szónoklatra vonatkozólag.3 Humbertus de Bomanis (y 1277.) De eruditione praedicatorum című művében (Bibi. max. Patr. XXV.) és pedig két könyvben összefüggő, rend1 Julian Peles. Geschichte der Union der ruth. Kirche mit Rom. von der ältest. Zeit bis auf die Gegenwart 2. k. Wieden. 1879—1880. — Pelczar. III. c. Kaznod. Ruscy. 1—15. str. ■ Paniel. Geschichte d. christl. Beredsamkeit. Leipz. 1839. 62—65. 8 Cruel. Geschichte d. deutschen Pred. im Mittelalter. Detmold. 1879. 247. etc.
