Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 527 honz, Cerni/, Cetiek, Danes, Dolezal, Dudik, Dworzák, Ehrenberger, Feigerle, Fryc, Häusler, Hora, Jakoubek, Jelinek, Jirsik, Kautsky, Kucera, Hulda, Markrdb, Nejedig, Okai■, Ondrák, Pesina, Poimon, Podlaha, Puchmayer, Bokos, Byczlik, Sika, Sldma, Sychra, Tupy, Vacek, Vambera, Virsink, Vicék, Vydra, Zimmermann, Zuman. Vasár- és ünnepnapi besz., magyar.: Ditrich, Felizna, Hnojek, Hejbal, Janda, Khun, Nedéla, Parisek, Pollásek, Vacek, Vei)éra, Virsink. Homil.: Dolezal, Fryc, Hrdlicka, Jelinek, Kulda, Némecek, Schoenbeck, Zahradnik. — Böjti besz.: Balcer, Benda, Bartos. Blazko, Brynich, Buchtel, Divis, Cenek, Feigerle, Fryc, Havránek, .Tanúra, Jedina, Jirsik, Kautsky, Kopecky, Kratky, Kulda, Lukas, Macan, Marek, Ondrak, Pech, Podlaha, Poimon, Proházka, Rauten- kranz, Rychlowsky, Smely, Souhranka, Stransky, Svoboda, Sedivy. Skoda, Smas, Spachta, Vacek, Vdclavicek, Vambera, Virsink, Votíjpka, Zuman. — Bold. Szüzr.: Becár, Bartos, Dudik. — Hitág. besz.: Dreml, Jakoubek, Jirsik, Markrab, Polanecky. — Exhort. az ifjus. szám.: Hakl, Hulakowsky, Janku, Perutka, Marek, Stransky, Trnka, Vacek, Ziegler. — Vázlat.: Hakl, Muzik, Srdinzo, Skoda, Ters, Zahradnik. — Kül. folyóirat, adtak ki: Kulda (Posvátná kazatelna. (1863—1880.), Muzik (Slovansti kazatele), Bili), Veverka, Kratochvil, Savéi es, Sika. Bozsipal, Jezek (Pastyr duchowni), Burian és Kocian (Bádce ducliovní), Srdinzo, Krasl, Vondrucka (Blahovest), Dr. Karlach, Novak, Sulc, Dr. KubicekΛ 20. §. Az egyházi szónoklat a hordátoknál. A horvát néppel 610-ben, az Adria, Duna és Száva között találkozunk először. Heraklius császár megkisérlé e harcias nép- nek megtérítését s IV. János pápa Márton apátot küldé hozzájok (640.) ajándékokkal és az evangélium világával. Porga vezérükkel meg is keresztelkedtek s esküt tettek, hogy a beütésektől és rabló hadjáratoktól tartózkodni fognak. A kereszténység meggyö- kerezése 650-re esik, amikor I. Márton pápa Spalatóban metro- polita széket alapit és Horvátországot is oda csatolja. De úgy látszik, Horvátországban még sokáig voltak rendezetlenek a viszo- nyok, mert horvát püspökökről csak több mint 200 évvel később (879.) történik először említés. Majd szent László, magyar király, elfoglalja Horvátországot és alapítja a zágrábi püspökséget, melyet 800 évvel később (1852.) IX. Pius pápa metropolita rangra emelt 1 1 Ezen adatokat Sykora, prágai egyet, tanár (és 1901—2. rektor) szívességéből, valamint Motysow Fér. hitoktató kéziratából merítettem.
