Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 515 püspök (theol. atque orator aevo suo praestantiss.), Eromer Márton, püspök, Bialobrzeski Márton, püspök, Wetreszczynski József, püspök, Slonczewski Le'nárt, püspök (concionator disertissim.), Herburt Bálint, püspök, Nidecki Endre Patric., püspök, Piasecki Pawel, püspök (Chronica gestorum in Europa singularium Cracov. 1645.), Szoldrski Endre, püspök (»vir eloquentia Cicero, prudentia Cato, consilio Fabius« Okólski orb. polit. T. II. p. 172.). — A Jagello-egyetem tanárai közül: Leopolita János (vivificae passionis Xti historica explanatio Cracov. 1537.), Kleparz Jakab (f 1553.), Eozminai Ben., Napa- chaniai Ant., Loviczai Szaniszló, Kleparzai Seb., Leopolita János ifj. Gorski Jakab, Herbest Ben. (De optimo genere dicendi és Disputatio de periodis Cracov. 1561.), Pilznai (Glicki) Márton, Nerwicki (Kiodawita) Márton, Sokolowski Szaniszló, egyike e kor legtermékenyebb írói és szónoki talentumainak, Obreski Zsigmond, Grzebski Szaniszló, Wielicki (Vielicius) János, Schoen (Schonaeus) Endre (f 1615.), Elobucki János, Homer Ad., Golmski Vazul, Halicki Simon, Naymanowicz (Neumann) Jakab, Vitellius Jakab, Cynerski Bachtamovicz János, Jurkowski Szaniszló (Tylicianus), Lepiecki Flór. (Lampas pro sydere, Palaestra Tyliciana). — A világi papság köréből: Grot János, gnezn. kanonok, Akwilin (Orzelski) Lukács (f 1553.), Tarczyn (f 1569.), Pikarski János, wilnai kanonok, Zsigmond Ágost gyóntatója (f 1577.), Pliszka Endre, Wróbel Bálint, egyike a legkiválóbbaknak: Orzechowski Sza- niszló (szül. 1513.), Kuczborski Bálint (1525.) krak. kanonok és Zsigmond Ágoston titkára, Skarzyúski Szczesny, varsói kanonok, Piskorzewski Máté, Elodziúski Maciej, Warszewicki Erist, (multa disertissima facundissimaque in publico declamavit) sok szónoki műve maradt fenn (1. felsorolva Pelczar i. m. II. köt. 126. 1.), Powodowski Jeromos (szül. 1543. Gnesenben), sok szón. műve felsorolva Pelczárnál (II. 127—1281.), Fox János, Nuczeryn (Orzeszko) Seb. (1565. »Orbis Sarmatici decus, alter Nazianzenus« »Orator Tylicianus«. Műve: »Lucerna splendens atque candelabrum sacrum«. Cracov. 1635. »Divinum et supra quam optimum orato- rem« e címekkel illetik. Egyike a legkedveltebb szónokoknak. Ostrowski Jakab (f 1637.), Sztarowolski Simon (1588.) Számos beszéde maradt fönn (felsorolva Pelczar i. m. II. köt. 132·— 133. 1.). A jezsuiták sorából: Skarga Péter, a lengyelek Pázmány Pétere, legnagyobb és bálványozásig kedvelt szónokuk. Született 1536. polgári szülőktől. Kosztkai sz. Szaniszló halála után lépett Jézus-társaság rendjébe. Borgias sz. Ferenc, az akkori gén., nagyra becsülte tudományát és erényeit s V. Pilis pápának Rómába poenitenciáriusnak ajánlotta. A nagyhírű Radziwilleket ö térítette meg. 1575־ben tette le a fogadalmat. Majd a wilnai collegium 34*
