Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

498 DR. RÉZBÁNYAY JÓZSEF, újabban kezd az angol egj7házi szónoklat kibontakozni, amióta a a lelki ébredésnek és az egyház kebelébe való visszatérésnek esetei mind számosabban kezdenek feltünedezni, s amióta mind alaposabbá kezd válni a remény, hogy a katholikus szellem és öntudat mindinkább áthatja e nagy világbirodalmat, s az egy- háznak e legdicsőbb leánya bűnbánó Thaiszként fog anyjának keblére borulni. Azért is újabban, amióta a katholikus hit mind- inkább terjed és hódít, s az angol katholikus szellemet szabad röpté- ben semmi sem gátolja többé, korszakot alkotó nagy egyházi szóno- kok tűnnek fel Albionban, akik az összes jelenkori egyházi szónokok dicsfényét elhomályosítják és kétségtelenül meggyőznek bennünket arról, hogy az angol szellem az, amely az egyházi szónoklat terén arra van hivatva, hogy nyelvénél, nemzeti jellegénél, komolyságánál és terjedtségénél fogva minden nemzetek között a legnagyobbat és legtökéletesebbet létesítse.1 Az egyházi szónoklat története Albionban 3 korszakra sza- kad: közép- és újkorra, ez utóbbi ismét két részre: a hithirdetők és vértanuk korára (a XVI. száz.) és a XVIII—XIX. században a legújabb korszakra, vagyis az egyházi élet és az egyházi szó- noklat ujjáébredésének idejére. Az egyházi szónoklat Angliában a középkorban. A győzelmes római sasok áthatottak a brittek és skótok szigetére is és a légionáriusok elhintették nyomaikban a keresztény hitnek magvait is. A szigeti lakók között már tulajdonkép a IV. században elterje- dett az evangélium világa és már korán püspökségek is alakultak. Britannia adta a kereszténységnek sz. Ilonát, de ö nevelte a veszélyes eretneket, Pelagiust is. Később a pogány angol-szászok is letelepedtek Angliában. Wodannak e konok tisztelőit sz. Agos- tón hódítá meg Krisztusnak, míg Irland sz. Patrikot, Skótország sz. Kolumbán apátot vallja apostolának. Britanniában a canter- buryi érseki s metropolitai fensöbbség alatt már sz. Ágoston idején több püspökség volt. Bár Britannia sok zaklatásnak volt a középkorban kitéve, majd a dánok, normannok részéről, majd belviszály miatt, a hitélet ott virágzó volt, lelkes igehirdetőik és buzgó főpásztoraik alatt, aminők: Theodorus Dunstan és Aelfrik kanterburyi, Wilfrid yorki, Etelwold winchesteri püspökök és nagy uralkodójuk: Nagy Alfréd alatt (848.—901.) Akkor még a latin nyelv volt Angliában is, mint mindenütt, az irodalmi nyelv. Csak később fejlődött ki az angol az angol-szász nyelvből, melybe bele vegyült a latin, kelta és normann nyelv is. Legrégibb Írott emlékeik a VII. századból valók. A VIII. századból valók sz. Adhelm, malmesburyi apát latin himnuszai és angol balladái. 1 Brigii Blair, i. 11. tóm. 2. p. 203.

Next

/
Oldalképek
Tartalom