Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
482 DR. RÉZBÁNYÁT JÓZSEF. különben Saragossai Péter és Bragai Bichiarius. — Az Y. és VI. század viszonyai mostohák voltak Spanyolországra, amennyi- ben az arianismus gátolta a keresztény civilizáció zsenge hajtá- sainak további fejlődését. Csak a VI. század végén fordultak a viszonyok jobbra, amikor is a visigóthok, Bekared királyukkal a nép élén, megtértek. Ettől fogva a római egyház szelleme hatotta át őket, úgyannyira, hogy irodalmuk is egészen a latin egyházi irodalom szelleméhez és nyelvéhez csatlakozott, mert bár saját nyelvök és irodalmuk s Ulfilas által fordított saját bibliájuk és törvényük is volt (a »lex Visigothorum«), azt parlagon hagyták és még három királyuk is (Sisebut, Chindasvint és Recesvint) latin termékekkel gazdagítják az irodalmat. Az egyházi szónoklat Spanyolországban a középkorban. — A VII. századtól kezdve a vallási élet s vele az egyházi irodalom és szónoklat is mindinkább fellendül, mit elősegítettek a gyakori és élénk toledoi zsinatok, nemkülönben kiváló főpásztorok, minők: sz. Leander, sevillai érsek (078—601.) Nagy sz. Gergely pápa barátja és Rekared király tanácsadója, sz. Izidor, sevillai érsek, »egyháztanító« századának első polyhistora, sz. Fulgenc, karthagói p., sz. Leander és Izidor barátja, sz. lldefonz, toledoi érsek (f 667.) a »de perpetua Virginitate Sanctae Mariae« szerzője, sz. Julián, toledoi érsek (f 690.), kitől több beszéd és hymnus maradt fenn; sz. Márton, dumioi püspök, nehány »tractatus« szerzője, kit Galícia apostolának neveznek. Nem csekély részök volt az Isten igéjének hirdetésében a benedekrendi szerzetesek- nek, kik kolostorokat alapítottak, és iskolákat állítottak, hol a »trivium« és »quadrivium« volt szokásban; a klasszikusokat másolták; továbbá nem egy püspöki széket ajándékoztak meg kitűnő főpásztorral. Fönmaradt Biclarai János apát neve, később geronai püspök és krónika-író (567—589.) Eutropius, valenciai püspök. Valerius apát és Pedro de Montes neve. Müveik azonban, sajnos, nem maradtak reánk. - Általában használatban voltak a szent atyák homilíái. — A VIII. században az arabok foglalják el a félszigetet, csupán Asturia és Galícia maradnak még kérész- tény kézen. Az arabok uralma nyomasztólag nehezedik az egész nemzetre, bár virágzó keresztény iskolák állottak ezen szomorú időben is, különösen Cordovában. Ezen időből maradt fönn szent Eulogius, toledoi érsek emléke (859.), ki az Isten igéjének buzgó hirdetője s népének lelkes pásztora volt. Ezen időben kezd mind- inkább kibontakozni a homályból a spanyol nemzeti szellem és vele a nemzeti nyelv, mely a lingua romana rustica tőjén nőtt s a kastiliai és galíciai nyelvjárásra ágazott szét, később a »lengua castellana« (a kastiliai nyelvjárás) a többi fölé kerekedvén, iro- dalmi nyelvvé lön.
