Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATBÓL. 4fi9 csodált szónokuk van, aminők a franciáknál Bossuet, Bourdaloue, Fénelon, Massillon, vagy a magyaroknál Pázmány, de vannak nagy számmal oly szónokaik, akiket az egyházi szónok mindenha liasz- náthát s akik azért mintaképül szolgálhatnak minden idők egyházi szónokainak. Legnagyobb befolyással volt az egyházi szónoklat fejlődé- sére a trienti szent zsinat, amelynek rendeletéiről és utasításairól már föntebb megemlékeztünk; továbbá a német nyelvnek rohamos fejlődése, amely téren különösen Luthernek van nagy érdeme, aki a német nyelv egész szellemét áthatotta és a saját érdekében teljesen kizsákmányolta, mi által a német nyelvre és irodalomra nézve megbecsülhetetlen szolgálatot teljesített és a német nyelv egyik regenerátorának nevezhető; 1 végül a reformáció, mely egy- részről az egyházi szónoklat rendes és nyugodt fejlődését erő- szakos behatásával ugyan megzavarta, de másrészről tagadhatat- lanul ugyanannyit használt is, felébresztve a katholikusok tábo- rában a versenygést és a nemes vetélykedést. Ami az újkor egyes korszakait illeti, a kijelölt korszakokat követve, meg kell emlékeznünk a XVI. század egyházi szónok- latáról. XVI. század. E korszak szónokait két osztályba sorozhat- juk: a hitvitázók és a hitvédó'k osztályába. Az utóbbiak tisztán szónoklati és irodalmi becsre fölülmúlják az elöbbenieket. — E kor- szak legkiválóbb egyházi szónokai: Eck János (1486—1534.), Pelargus (Storch) Ambrus (1487 — 1557.), Faber (Geigerlin) Ján. (f 1541.), Hofmeister Ján. (f 1547.), Holl Farkas (f 1589.), Haller Lénárd, Cysengrein Márton (f 1578.), Lansperg Ján. Justus karth. Scherer György, Nasus János ferencrendi, Wicel György (1501—1573.), Wild (Ferus) Ján., Nausea Frigyes (Blancicampia- nus, bécsi püsp. f 1552.), Helding Mihály (Sidonius 1506—1561.), Poly granus Fer., Pflug Gyula (f 1564.), Hosius Szaniszló, erme- landi püsp. és bib. (6 besz. maradt fönn német nyelv. Cölln 1567. 8°). Továbbá a hírneves Petrus Ganisius 8. J. Nyugat Xav. Ference, az éjszaki egyházak oszlopa, az eretnekek réme, (1521—1598. Freiburgban.), Saller Ján. S. J. (1563—1630.), Hager Boldizsár (γ 1657.), Ertlin Ján. (f 1607.), Ziegler Ján. Erhard (1569—1636.), Fabri Ján. domonk. (1504—1558.), Sede- lius Farkas, bencés (1551. kör.), »Der geistliche Mai« ismeretlen szerzője, Bentz (1566. kör.), Agricola Fer., Feucht, Best Quirin apát (1585. kör.), Buchinger Mih. (1567—70 kör.), Passer Ján. 1 Bouterwek IX. 437. Ammon. Handbuch zur Anleitung der Kanzelbereds. Nürnb. 1812. 8°. 35. 1. Kehrein i. m. I. 33—37. 1.
