Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 467 századból is nyelv- és szónoklati nemzeti emlékeik, de szerzőik ezeknek is ismeretlenek mind a mai napig. Orvendetesebb és a prédikáció történetére nézve is termékenyebb korszak kezdődik Németországban a XIII. század kezdetével, amidőn is két egy- házi rend: a domonkosok (1216.) és ferenciek (1223.) rendje foglalkozott az ige hirdetésével. A XIII. század végével az egy- házi szónoklat is már hanyatlásnak indult.1 E korszak legnagyobb egyházi szónoka regenslmrgi Berthold (1247—1272.), aki egyike a legnagyobb német szónokoknak. Oserő nyilatkozik meg beszédei- ben, s világosan, népiesen beszél. Szónoklatai sermones de tein- poré néven nevezhetők és nagy rokonságot mutatnak sz. Bernát hasonnevű beszédeihez. Leginkább mezei és missió-beszódet tartott. A középkor második felében, a XV. században, Németország nagy válságokon ment át. Évtizedes harcok zaklatták a népet, amelyekhez még történelmi nevezetességű elemi csapások is járul- tak, mint éhség, dögvósz, pestis, terméketlenség és óriási víz- áradások, amely események az irodalomra és szónoklatra is visszahatással voltak. Bár ennek következtében az egyházi szó- noklat e korszakban, általánosságban, hanyatlásnak indult, viszo3 nyitva a XIII. század egyházi szónoklatának színvonalához, amelyre azt regensburgi Berthold emelte, mégsem hiányoznak e korszakban oly — bár csekély számú — egyházi szónokok, kiknek beszédei semmivel sem állnak alantabb az említett népies szónok beszédeinél, sőt melegség dolgában azt még fölül is múlják. De ezeknek száma csak csekély volt. E kisded csapat a mysti- kusok iskolája, akik a középkor második felében a német egyházi szónoklatra legnagyobb fényt árasztottak.1 2 Legkiválóbb e német mystikusok közül Tauler János domonkosr. (szül. Strassburgb. 1290. f 1361.; Beszédei több kiad. értek Lipcse 1498. Éránk- fúrt 1826.) 3 Körűié egész csapat mystikus csoportosul, mint Meister Eckart és Meister Nicolaus von Strassburg, Heinrich von Nördlingen, Otto von Passau, Fritzlari Hermann és a nagyhírű Heinrich von Suso (domonkosr.) kinek 4 szentbeszóde maradt fönn sváb nyelven (született 1295. -j1365 ־.). Müveit átdolgozva (nyelvészetileg) kiadta Diepenbrock. Regensb. 1829. Ide sorozhat- juk még Saronius János, servitát (1412.). Majd bizonyos burleszk jelleg és nyelvkeverék jut az egyházi szónoklat mezején uralomra. 1 Kehrein. Geschichte d. Kanzelbereds. d. Deutschen. Eegensb. 1843. I. k. 13. ' 2 Bouterwek. Geschichte d. Poes. u. Beredsamk. IX. 489. 1. — Koberstein. Grundriss. 226. 1. 3 Kehrein i. m. I. 23—24. 31*
