Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 441 testiség felelt volna meg, a feltámadt testhez hasonlóan; melyben nem lett volna sem nemzós, sem táplálkozás. A tényleges, valódi eredeti állapot tehát az által jött létre, hogy Isten előre látta a bukást, annak rossz követkéz- ményeit megakadályozandó, nemi különbséget adott az embernek és a természeti tökéletlenséget kegyelmével el- tüntette. Nem tagadhatjuk, hogy Gergely fejtegetéseiben figye- lembe vette Plátó, Origenes eszméit, csakhogy ezeknek theóriáit önálló speculatio által lényegesen módosította; a téves tanokat cáfolta, de az igazakat, helyeseket a hitigaz- ságok bizonyítására felhasználta. A téves tanok megcáfolásá- nál azon fáradozott, hogy a tévedésben levőt tanítsa és az igazságnak megnyerje; ebből az okból módszere nemcsak pole- mikus, hanem ironikus is. Az ember teremtését fejtegetve a manicheusok téves tanát akarta megcáfolni és ezt az igazságot védelmezi: Isten nem szerzője a rossznak. Erény és gonosz- ság (άρετί! xal κακία) nem mint lényeg vannak egymással ellentétben. A rossz privatioja annak, aminek lennie kell. 3. §. Az ember Isten képmása a természeti rendben. Az ember lényegét Gergely az egyház tanítása szerint fogja fel, érzéki értelmes lénynek tartja, a test és lélek egyesító- sének. A lélek alanya az isteni képmásnak, a test csak tükörképét bírja annak. A hasonlatosság Isten kifürkészhe- tetlen természetéhez abban áll, hogy az emberi lélek terme- szete felfoghatatlan. Ki ismerheti az Úr lelkét (Kom. 11., 35.), ki ismerheti a saját lelkét ? A lélek Gergely szerint élő, okos, teremtett lény, mely a szerves testnek az életerőt adja. Az Istenhez való hasonlatosság az eszességben nyilatkozik, ebben különbözik az állati és növényi lélektől, mely tulajdonképen nem lélek, csak életerő. A lélek egységében az isteni lényeg egységét látja, az érzéki megfigyelő tehetségekben, a látás- és hallásban a mindentudóság és előrelátás képét találja. Miként a lélek test nélküli, halhatatlan, meg nem mérhető; az egész testben van és még sincs egy bizonyos helyen: úgy Isten is anyagtalan, örök, az egész teremtett világban van, és még sincs abban elzárva. A lélek lényegesen külön- Hittudományi Folyóirat. 1902. 29
