Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Irodalmi értesítő

I

pere lehetetlenné tette a társadalmi és politikai életben. Anglia az egyetlen állam, hol a házasságtörés világi tör- vények szerint nem büntethető, az egyházi bíróság azon- bán a házasságtörést ép úgy, mint egyéb erkölcstelen üzel- meket, egyházi cenzúra alá veheti. Az Egyesült-Államok- bán a házasságtörés csak akkor büntettetik, ha valósággal a közerkölcsbe ütközik, ily esetben azonban az állam nem várja be a házastárs indítványát, hanem hivatalból rendeli el a megtorlást. A mi társadalmunk távol áll az erkölcsi érettségnek ettől a fokától, minálnnk a házasságtörés büntető- ‘ jogi repressziójának eltörlése a házasságtörés előmozdításá- val volna azonos.

"Végül a magánbosszú maradványaként jelentkező para- graphe rougezsal s az idevágó judicaturával foglalkozik, éré- lyesen követelve a magánbosszúnak mentői szükebb hatá- rok köze szorítását.

Yámbéry könyve, mint az egyházi és világi büntető- jog határkérdéseivel foglalkozó munka, a magyar irodalom- bán úttörő, s — bár épen az egyházjogi rész benne nem kifogástalan — mégis, főleg a jogtörténeti anyag szorgal- más összehordása által úgy a büntetőjogásznak, mint az egyházjogásznak hasznos szolgálatokat fog tenni. Külön kiemelendőnek tartom az egész könyvön végigvonuló hatá- rozottan keresztény szellemet. Érdeklődéssel várjuk a biga- miáról szólandó II. kötet megjelenését.

Pozsony. Hr.

410 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

Bossuet beszédei. II. kötet Fordította és bevezetéssel ellátta Acsay Ferenc, a győri főgim. igazgatója. A fordító kiadása és tulajdona. Ára 9 kor. Esztergom, 1902.

Ez a II. köt. kiegészítő és befejező része Bossuet egy- házi beszédeinek, melyeknek I. kötetét a tudós fordító 1895. évben adta ki. A szép munkát a t. fordító úr kegyeletesen édesanyja emlékének ajánlotta.

Az I—XIX. 1. a fordító bevezetője, ezt követi az Lili. lapig »Bossuet beszédeinek rövid méltatása« a fordítótól,