Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 207 két, a nevezetesebb hitvitákat (polémia) és théol. vitákat (controversia), de ez a fönti szempont kidomborítására nem elég. Ha megfigyeljük egyháztörténeti kézikönyveink azon §-át, amelyben az egyháztörténet föladatát megállapítják, azt találjuk, hogy ezt a második szempontot figyelmen kívül hagyják. Igazuk is van, hogyha elvontan tekintjük az egy- háztörtenelmet mint tudományt, de nincs igazuk, ha az egyháztörténetet mint a theol. oktatás tantervének egyik tantárgyát tekintjük, mert valamint a bibliai történet tan- könyvében megkívánjuk az ó- és újszövetség theologiájának vázlatát, úgy az egyháztörténetben is meg kell kívánnunk az egyes korszakok theologiájának rendszeres vázlatát. Az egyháztörténet föladatát közönségesen a következő rovatokban állapítják meg, pl. Alzog, Knöpfler: 1. külső történet, hitterjesztés, üldözés; egyház és állam; 2. Dogma- történet, eretnekségek; 3. a liturgia története, egyházi archeo- logia; 4. az egyházjog, illetve az egyház alkotmányának tör- ténete; 5. vallás-erkölcsi élet, egyházi fegyelem, erkölcstör- ténet. Ellenben Hergenröther, Kopallik szerint: I. az egyház külső története, ugyanazon rovatokkal; II. belső történet a fönti 2—4. rovatokkal, amely megfelel a hármas hivatalnak (magisterium, ministerium et regimen) és azért tulajdonkép beletartozik az 5. rovat is; III. az egyház Jculturtörténeti ha- tása: a tudomány- és irodalomra, a közerkölcsökre, civilizációra és a szépmüvészetekre, amely rovatok megfelelnek a három transcendentál attribútumnak: verum, bonum, pulchrum. Az utóbbi módszer előnyére még visszatérek, mert az egyház művelődéstörténeti üdvös hatása a nemzetekre a leghatal- masabb apológiával egyenlő értékű. Abban azonban egyet- értek Knöpflerrel, hogy nem szükséges, sőt ártalmas ezt a tervezetet minden egyes periódusban pedantériával betar- tani. — Az egyháztörténet tulajdonságai: 1. legyen pártat- lan, objectiv; 2. forrásokon alapuló; 3. kellő kritikán ala- puló; 4. pragmatikus módszerű; 5. vallásos, kér. katholikus szellemű, tehát ne kölcsönözzön Schloszertól, liankétől néze- teket a protestantismusról; 6. tudományos. Ezen tulajdon
