Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Drágos Gyula: Galimberti Alajos előadásaiból
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, YEGYESEK. 871 Tételünket tehát mindakét részében bebizonyítottuk. Ebből következik: 1-ör. Az összes népek története az egyházénak alá- rendelendő. Mert minden emberi társadalom részleges, kevés ideig áll fenn, helyhez van kötve és csak részleges célt tűzhet ki magának, magától értetődik, hogy alá van ren- delve annak, amelyik sem hely-, sem időkorlátozást nem ismer, s m91ynek célja az emberi nem végcélja. 2־-or. De leginkább szem előtt tartandó a zsidó nép története, mert ez előfutárja és jelképe a keresztény társa- dalomnak. Mert habár minden nép és minden népnek törté- nete vonatkozással bir az egyházhoz, mégis a zsidók törté- nete a legbensőbb összeköttetésben van az egyházzal; csak a zsidó nép tartotta meg a kinyilatkoztatás letéteményét sértetlenül Krisztus előtt. S-or. Csak az egyház története lehet a szó szoros értei- mében általános, egyetemes ; a többi történetek csak rész- legesek, mert egyes nemzetekről beszélnek, csak az egyház öleli fel az összes nemzeteket. Tehát egyetemes történetet írni lehetetlen az egyház mellőzésével. 4- er. Hogy az egyház elveitől különválva lehetetlen a történet bölcseletét tárgyalni. 5- ör. A bölcseleti történet bizonyítja az egyház igaz- ságát és isteni eredetét, mert csak az egyház elvei szerint művelhető úgy, hogy ha el nem fogadjuk az isteni kinyilat- koztatást, melynek letéteményese az egyház, ha nem fogad- juk a főbb embertani (anthropologiai) és hittani igazságokat; melyek ki lettek kinyilatkoztatva, ha nem fogadjuk el az emberi nem közös eredetét, bukását, a megváltást, a közös végcélt, bölcseleti történetet nem írhatunk. 6- or. Az egyház nem időfolytán, nem a haladás elvé- bői, hanem kezdettől a bölcseleti történet alapelveit hir- dette. Láttuk, hogy Pál apostol, a hitvédők, Kelemen, Őri- genes, Tertullianus, a bölcseleti történet alapelveit tanították. Sz. Ágoston és Bossuet rendszere csak haladás ezen tudó- mányban. Tehát az egyház nem gátolja a tudományok
