Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Drágos Gyula: Galimberti Alajos előadásaiból
852 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. így a II-ik zsoltárban olvassuk: »Miért agyarkodnak a pogányok és gondolnak a népek hiúságokat... az Úr ellen és az ő felkentje ellen... Kérjed tőlem és neked adom a pogá- nyokat örökségül és birtokul a föld határait... És most kirá- lyok okuljatok, tanuljatok, kik a földet Ítélitek... Vasvessző- vei fogod őket kormányozni és mint a cserépedényt, össze- töröd őket« (1., 2., 8., 9., 10.), mi bizonyítja, hogy az isteni gondviselés felöleli a nemzeteket is. A XXXII-ben: »Az Úr fölforgatja a pogányok tana- csait, elveti a népek gondolatait és elveti a fejedelmek tanácsait. Az Ur tanácsa pedig örökké megmarad; az ő szíve gondolatai nemzedékről nemzedékre. Boldog nemzet, melynek Istene az Úr; a nép, melyet magának örökségül választott.« A LXV-ben: »Az ő szemei a nemzetekre néznek«, tehát nemcsak az egyesekre, hanem minden nemzetre is. A LXXI-ben Krisztusról olvassuk: »És imádni fogja öt a föld minden királya, minden nemzet szolgálni fog neki«. (11.) Izaiás prófétánál olvassuk: »Mert a nemzet és ország, mely nem szolgál neked, elvesz; és a pogányok pusztulás- sál pusztíttatnak el«. (60, 12.) 2-szor. A szentatyák is ezt hirdetik. Elég legyen idéznünk a régebbieket. Tertullianus Apolog. 26. így ír: »Videte, ne ille regna dispenset, cuius est orbis qui regnatur et homo ipse, qui regnat, ne ille (videte) vices dominationum ipsis temporibus in saeculo ordinavit, qui ante omne tempus fuit«. Szépen érvel Isten korláttalan uralmából, melylyel igazgatja a föld kerekséget, akié az uralom s a királyok és népek is keze munkái és ezért gondviselése mindenre kiterjed. Sz. Ireneus lib. V. adv. haeres: »Cujus jussu homines nascuntur, hujus jussu et regna constituuntur«. Épúgy érvel, mint Tertullián. Mindenkit felülmúl sz. Ágoston páratlan művében De Curtate Dei, melyet egészen arra szentel, hogy megcáfolja
