Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
-k -c: Jézus Krisztus kínszenvedéseinek ereklyéi
846 JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉKEK EREKLYÉI. mányoktól fölvilágosíttatván, Jeruzsálem közelében meg- találta ama kereszt szentséges jelét, »amelyen a világ üdvös- sóge függött«. (Helena, Constantini mater, divinis monita visionibus, beatissimum crucis signum, quo salus mundi pependit, apud Hierosolymam reperit.) Ez elég világosnak látszik. Csakhogy azokat a szavakat aligha írta Ozséb, mivel a görög szövegben nem találhatók, csak a latin fordításban olvashatók és Rufinus-nak tulajdonított közbe- szúrások.1 Binterim (id. mű I. 34.) hivatkozik még egy éremre (médaille) is, mely azonban nem látszik hitelesnek. Egyik lapján Constantinus lovas alakja látható, a másikon két nőalak: az egyik félig öltözöttben Yenust, a másikban sz. Ilonát vélte fölismerni; e két alak között kereszt emelkedik, mely az alatta elterülő kígyót összenyomja körűié ez a föl- írás van: Mihi absit gloriari nisi in cruce Domini nostri Jesu-Christi. Ez éremről azonban Scaliger bebizonyította, hogy Constantinusnál későbbi korból ered: 234 és 235 arabs számok vannak ugyanis rajta, holott a római birodalom- ban akkor csak latin számokat ismertek.2 A hagyomány védői Özsébbel szemben még sz. Jero- mosra is akartak hivatkozni. »Hallottam beszélni — úgy- mond a nagy tudós az idézetben3 — egy dologról, melyet kétségen kívül a kegyeletérzés sugallt, amely azonban nevetséges: az Úr szentje nevét adják a kereszt szögeinek, amelyekből Constantinus császár zabolát készíttetett a lova számára.« Ez a szöveg bizonyítja, hogy ismerte Zachariás XIV. 20. exegesisét kortársainál, de nevetségesnek találta; abból azonban még nem következik, hogy sz. Jeromos a sz. Ilonáról szóló hagyományt említi. Sz. Jeromos tehát nem beszól róla, Özséb pedig hallgat. Ez tény, melyen nem lehet változtatni; de amelynek magyarázatát kell keresni, ami nem könnyű, mert itt nem lehet ellene oly tanúra hivatkozni, mint fönnebb sz. Cyrill. 1 Id. mű 3. füzet. s Scaliger: Glossarium med. et inf. latinitatis, VII. 200. 8 In Zacchariam, XIV. 20.
