Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
-k -c: Jézus Krisztus kínszenvedéseinek ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍYSZEJíVEDÉSÉXEK EREKLYÉI. 829 vala az ariánus elfogultságtól és közelebb is állott a kér- déses eseményhez mint ama híres caesareai püspök, és mint olyan illetékesebb is a szent város eseményeinek megitélé- sere. 0 elmondta ezeket, Ozséb nem szól semmit róluk. Nem ismervén e hallgatás okát, nem is szabad kétségbe vonnunk sz. Cyrill szavahihetőségét. Még a protestáns Augusti is úgy vélekedik, hogy a tudományos történet- buvárlattal ellenkező eljárás volna elvetni a kereszt meg- találásáról szóló hagyományt pusztán azon az okon, hogy Özséb hallgat róla.1 Aki tehát sz. Cyrill tanuságtételét tagadni akarná, annak előbb az ő szavahihetőségét kellene megdöntenie. Azt pedig már fönebb elmondottuk, hogyan gondolkoznak általában e kérdésről. B) A keresztfa megtalálója. Mindenesetre föltűnhetett a fönnebbiekben. hogy a tanuk, kiket fölhoztunk, nem szólnak semmit a kereszt megtalálójáról. Maga Aranyszájú sz. János kinek szavai némi célzást látszanak tenni sz. Ilona történe- téré, nem emliti Constantinus anyját. A részletek ezt a hézagosságát, melyet nem lehet eléggé fájlalni, különösen sz. Cyrill és az aranyszájú szent részéről, majdnem túlos- túlnan igyekeztek pótolni más irók, kik közül a legelsők a IV. század végén éltek. Erre nézve sok a tanú, elbeszéléseik körülményesek, de nagyon szétágazók. Három rendbeli változatra lehet csoportosítani a főbb nyilatkozatokat, melyek a kereszt föltalálásának szerzőjéről szólanak, és pedig: a sz. Ilona történetére, továbbá sz. Hona és Cyriacus változatára, végül a Protonicé-nek tulajdonított feltalálásra. Vegyük szemügyre valamennyit, és pedig elsőben az utóbbi kettőt, melyeknek hamis volta iránt nem lehet kétség. Protonicé legendáját elmondja Addai-i Doctor szír műve.1 2 Protonicé, Claudius császár neje, kit a Simon (Péter) 1 Augusti: Handbuch der christlichen Archaeologie, III. 565. »unkritisches Verfahren«-nak mondja azt az eljárást. 2 Careton 1864-ben közzétette ez iratot, 1876-ban pedig Philips: The doctrine of Addai the Apostle, London, 1876. — Tixeront: id. müy. 37. és 179. old. ismerteti a szír iró munkáját.
