Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
-k -c: Jézus Krisztus kínszenvedéseinek ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. 827 Egyébiránt arra nézve sincs bizonyítók, hogy a szent zarándoknőnek tulajdonított ily célzás ama szertartásokban sz. Ilonára nézve kifejezett vonatkoztatásban lelhetné magyarázatát. Azért csak azt a bizonyítókot fogadhatjuk el teljes mértékben sz. Sylvia elbeszéléséből, hogy ő látta a valódi sz. keresztet 385 körül Jeruzsálemben, hogy tehát ezt a sz. keresztet a negyedik század kezdetén találták meg, bárki lett légyen a megtalálója. Ugyanabban az időben, mint az említett frank zárán- doknő Aranyszájú sz. János 387 előtt írt művében, melynek címe: »Demonstratio contra Judaeos et Gentiles quod Christus sit Deus,« épen úgy mint jeruzsálemi sz. Cyrill, ír a valódi keresztfáról és a hívők amaz igyekezetéről, hogy abból valami töredéket szerezzenek.1 Néhány évvel később, de 398 előtt, még Antiochiában lévén, 85. Homiliájában (84. sor) sz. Jánosról külön s újból nyilatkozik e tárgyban. 0 ugyanis Pilátus ama határozottságában, melylyel meg- tagadta a zsidók kérelmét a keresztre tett fölirás megvál- toztatása iránt, a Gondviselés különös rendelkezését látja. Szerinte ezzel a fölirással, mely változatlanul a kereszten maradt, meg lehetett különböztetni Jézus keresztjét a latro- kétől; és amikor keresni fogják, ezen majd megismerik, mert megmarad az a fölirás, vagy annak a helye.1 2 Ellenben a keresztről irt homiliáiban azt a gondolatot fejezi ki, hogy Jézus Krisztus magával vitte a keresztet az égbe és majdan diadalban fogja visszahozni második eljövetele alkalmával, az utolsó Ítélet napján.3 Hogyan lehessen e két helyet összeegyeztetni? Utóbbi nyilatkozatában talán csak kópletileg szól a keresztről, mint az üdv jelképéről. Mindenesetre azonban nagyobb 1 Migne : Patrologia, XL Vili. 806. : »Miért vonzódnak magához a fához, melyen a szent test szenvedett és megfeszíttetett ? Miért viszik sokan annak részecskéit aranyba foglalva, férfiak úgy mint asszonyok, és a nyakukba akasztják azt ?« s Szerinte a latrok keresztjén nem volt felírás. 2 Migne: Patrolog. XLIX. 403—413. 53*
