Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
-k -c: Jézus Krisztus kínszenvedéseinek ereklyéi
JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSEINEK EREKLYÉI. 823 345-ben pappá szentelte sz. Macarins, jeruzsálemi püspök, aki őt a katechumenek oktatásával bízta meg. így tehát ő maga jelen lehetett a szent fa megtalálásánál vagy pedig szemtanuktól hallhatta azt elbeszélni; mindenesetre azonban saját szemeivel is vajmi gyakran láthatta magát a kérész- tét a Constantinusról nevezett épületben, ahol Katechesiseit tartotta a néphez, vagy mint ma mondanák, ahol a kate- kizmust magyarázta a népnek. Később utódja lett sz. Maca- riusnak és pátriárka lett Jeruzsálemben, hol tehát egész életét töltötte. Nem is lehet képzelni nálánál jobban érte- sült tanút, aki több hitelt érdemelne. Ez nem oly hiszékeny és gyönge elméjű ember, mint a bordeaux-i zarándok, akinek csodálatos elbeszélésével alább kell foglalkoznunk. Sz. Oyrill sehol sem szól műveiben a »szögletkő«-ről s más épen oly nevetséges ereklyékről. Nem is volt ő olyan férfiú, kit valami ál-kereszttel félre lehetett volna vezetni. Őszintesége és becsületessége minden gyanút kizár. Az a föltevés tehát, melyet Gildemeister minden bizonyíték nélkül mer meg- kockáztatni, hogy sz. Cyrill komédiát játszott volna, oly hiábavaló és célját tévesztett törekvés a nevezett protestáns iró részéről, mely nemcsak a komoly történeti búvárkodás- sál. hanem magával sz. Cyrill jellemével ellenkezik, amint azt a történelemből ismerjük. Egyébiránt eltekintve a szent erényeitől, akkoriban kevésbbé mint bármikor írhatott bizony- talant egy rángj abeli férfiú (jeruzsálemi pátriárka volt) a császárhoz intézett levelében határozottabban közismeretű eseményről, mint a szent főpap idézett levelében teszi. Némelyek azt mondják, hogy a Katechesiseiből idézett pont, mely szerint a kereszt fájának töredékei el vannak terjedve az egész világon, ellentmond a föntebb hivatott levélben mondottaknak, melyek szerint a kereszt föltalálása Constantinus császárnak tulajdoníttatik, ami arra a gondo- latra késztet, hogy ez a föltalálás régebben történt. Valóban kellett is bizonyos idő ahhoz, hogy a töredé- keket széthordják az egész kereszténységbe, ha ezt a szó szoros értelmében veszszük. Ez azonban nem forgathatja ki sz. Cyrill tanuságtételét.
