Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Kőrössy Endre: Az isteni és az emberi erények
AZ ISTENI ÉS AZ ERKÖLCSI ERÉNYEK EGYMÁSRA- VALÓ HATÁSUKBAN. íixő bevezetést adjak e címnek, mely méltán feltűnik és e fejtegetésnek, mely nem csoda hogyha szembe ötlik ? Subtilis kérdés ez nagyon. Valóban, nehéz megtalálnom a megfelelő előkészítő szavakat. Elmondom tehát, hogyan jutottam e tárgy ötletéhez: Idősebb papok társaságát élveztem. Morál-filozofiai társalgást folytattak s egyebek között az erények egymás- hoz való viszonosságáról volt a szó. Hogy azok át kell hogy hassák egymást okvetetlenül, s elemeik egymásba kell hogy vegyüljenek. — így jött a társaság egyik tagjától az az érdekes kíváncsiság: mikópen volnának felfedezhetők és kimutathatók a három isteni erényben a négy erkölcsi erény alkatrészei. Mi a behatása, mi a közreműködése a praktikus éré- nyéknek a theologikus erényekben? Idegenszerű gondolat. De megvallom, nekem tetszett az eszme, s rögtön elkaptam, amint felmerült. Érdekelni kezdett a dolog hova-tovább, amint felvettefett. Rövid vonásokban összegeztem tehát egybevetéseimet. Lesz-e vájjon, kit szintén érdekelni fog? * * *
