Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

AZ OLTÁR.

797

Idő folytán, a viszonyok változtával, amióta a papság «Hatására más jövedelmi források szolgáltak, a hívek adó- mányainak ily formában történt összegyűjtése bár meg is szűnt, de az a külön hely, ott az oltár közelében meg- maradt s megvan ma is abakus, credentia néven.

Ez alkotmány, bár teljesen külön áll az oltártól, de az oltár méltósága és az istentisztelet rendje azt követeli, hogy ott legyen az oltár közelében és pedig kellő díszszel elkészítetten, mint ezt már görög származású neve is kife- jezi. Abakus a görög ußaS, szóból származik, ami kisebb díszasztalt jelent, megkülönböztetésül a trapedzától (TQÚ71eL,a Tov •/.voíov = az Úrnak asztala), mely szóval az öskereszté- nyék magát az oltárt jelelték.

A szent mise rubrikái azt írják elő, hogy az epistola- oldalon álljon a csengetyű, az ámpolnák, kézmosótál és a tiszta kéztörlő számára elkészített kis asztal,1 az abakus.

A rubrikáknak e rendelkezése egyáltalán minden szent misére szól, de ha nagyobb, vagy épen a teljes ünne- piességgel tartott főpapi mise van, akkor még egyéb más, az ily miséknél szokásos készletek elhelyezésére is szolgál az abakus, a minthogy ez már régi idó'kben is szolgált. A nagyobb ünnepiességek alkalmával az abakuson két meg- gyújtott gyertyával két gyertyatartónak kell ott lennie az egész mise alatt.

Hogy miként legyen elkészített az abakus, azt pon- tosan leírja a püspöki szerkönyv. Hosszúsága legyen, úgy- mond, nyolc araszt s körülbelül négy araszt széles, öt, vagy egy kissé több arasztnyi magas, és e magasságot a presbyterium szintjétől kell számítani, minthogy az abakus- nak emelvényen, vagy dobogón állania nem szabad, ameny- nyíre azonban lehetséges, kissé távolabb essék a faltól, hogy mögötte a püspöki kézmosáshoz rendelt szolgálattevők elfér- jenek. A püspöki abakust köröskörül díszesen elkészített fehér vászontakaró födje, amely leérjen egész földig.- 1 2

1 Rubr. gen. Miss. P. I. tit. 20.

2 Caer. Episc. L. 1. c. 12. n. 19.