Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Rézbányay József: A házasság szentsége
A HÁZASSÁG SZENTSÉGE. 73 nála házasulási szándékukat előzőleg bejelentsék, hogy, netán előfordulható házassági akadály esetén ezt ideje korán föl- mentvénynyel elháríthassa, vagy ha fölmentvénynyel el sem hárítható, a feleket házasulási szándékuktól vissza- tartsa. 6. Ha a házasulandók aznap jelentik be a plébános- nak házasulási szándékukat, amikor a polgári kötés formalitá- sának napja már meg van állapítva, késedelem nélkül tegyen meg a lelkipásztor minden intézkedést, amely a házasság megkötésére szükséges; ha pedig egyház- jogi akadály forog fenn, kötelezze a feleket, hogy a polgári kötés szertartását halaszszák el mindaddig, míg a fenforgó egyházjogi akadálytól való fölpaentvény megérkezik, ha pedig fölmentvény által nem is hárítható el, minden a lelkek üdvéhez mérten szükséges és lehető gonddal arra intse és kötelezze a feleket, hogy e házasságkötési szándé- kuktól elálljanak. 7. Ha ebben az esetben a felek nem hajlandók a polgári kötés alakiságának idejét továbbra elhalasztani, felhatalmazza a nm. m. püspöki kar a plébánost, nem- különben a hely. plébánost, hogy a második és harmadik kihirdetés alól, valamint a tiltott idő akadályától őket föl- menthesse, amely kedvezménynyel az egyház csak azt óhajtja elérni, hogy az egyházi érvényes házasságkö- tés még ugyanaznap megtörténjék, amelyen a polgári kötés alakisága végbe ment, és így esetleges concubinatus alkalma elüttessék. Azonban e fölmentvény megadásáról a plébános az Ordinarmsnak jelentést tegyen esetről esetre, nemkülönben azt az eskettek anyakönyvébe bejegyezze. 8. Ha pedig akadnak oly hívek, akik, mint ez főkép városokban megeshetik, akik akár tudatlanságból, akár hitközöny bői, vagy épen a vallás megvetésével, házasodási szándékukat a lelkipásztornak be nem jelentik, amiből magától érthetöleg már következtethetni, hogy megelég- szenek a merőben polgári kötéssel, akkor a lelkipásztornak legfőbb gondja legyen, hogy a pusztán polgári kötésre
