Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

AZ OLTÁR.

755

a szentség előtt tartott misék alatt ott levő feszületről, a mikor tényleg is megújul a kereszt nagy áldozata.1

Az oltárgyertyák.

Az oltár közepén kimagasló feszületet jobbról balról a tartókban elhelyezett gyertyák veszik körül. E kétfelől helyezett gyertyatartók a zsidó és pogány népeket jelen- tik,1 2 akiket az Úr Jézus »a mi békessségszerzönk3« egy- bevont, »miután a keresztfa által megbékéltetnó e kettőt az Istennel,«4 * »az Úrnak mind a kettőből készített tökéle- tes népet«,6 az anyaszentegyházban.

»Az oltáron égő viaszgyertyák jelképei az Ur Jézus- nak, mint annak az igazi világosságnak, aki megvilágosít minden embert.«6 »E gyertyák nélkül, — így ír a 11. századi Micrologus — a római szertartás rendénél fogva sohasem misézünk, amelyek nem annyira a sötétség elűzése miatt égnek ott, minthogy napvilág van, hanem inkább annak a világosságnak jelképezésére, a kinek szentséges titkait ott készítjük, a ki nélkül a verőfényes déli napon is úgy vakoskodunk, mintha sötét éjfél lenne.«7 A népeket jelző gyertyatartókban égő gyertyák jelentik a keresztény hívők- nek teljes, erős, eleven, állhatatos hitét,8 jelentik Krisztus- nak önmagát föláldozó szeretetét,9 melylyel úgy törli le a lélekről a bűn szennyét, mint a tűz leemészti a rozsdát a vasról.10 11 Jelzik e gyertyák azt a világot, a melylyel az evangéliumi szüzek várták a vőlegényt.11 Ott vannak a

1 S. R. C. 17. Julii 1741. ad Dub. 5. Eccl. Aquensis. Gardellimi Decr. Auth. n. 4119.

2 Innoo. III. L. 2. c. 21.

3Efez. 2. 14.

4 Efez. 2. 16.

3 Luk. 2. 14.

6 Isid. L. 6. 7. Originum 0. 12.

י Microlog. c. II.

8 Innoc. III. L. 2. c. 21.

9Sermo. 215. de tempore S. Aug.

,° Biel Lect. 13.

11 Epist. 20. S. Hilr.