Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve

JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVE.

683

kerültek, s ők gondozták a kánon megállapításáig:1 mind- két esetben elég bizonyítókunk van arra, bogy föltétlenül kizártaknak tartsuk az avatatlanok változtatásait. A Grond- viselés közreműködéséről a szentíratok megőrzésében nem is szólunk, mert Meyer nem áll a »supranaturalismus« álláspontján, tehát ezt bizonyítékul el sem fogadja.

Ami pedig a mondával való összeköttetést illeti, már előbb kimutattuk, hogy Jónás prófétának Illéssel és Elizeus- sál való összehozása teljesen alaptalan, így tehát a belőle vont bizonyíték még a »lehet« látszatával sem bírhat.

A hypothesis mellett felhozott okok gyengeségéből magyarázható meg az, hogy tudtunkkal nincs senki a ko- molyabb kritikusok között, aki kétségbe vonta volna, hogy Jónás próféta sohasem létezett.

A második bizonyíték Jónás történetének valódisága ellen az elbeszélés csodássága volna.

Hitzig szerint »az egész elbeszélés csodás és meseszerű; de Istennél semmi sem lehetetlen: tehát Jónás él a hal gyomrában anélkül, hogy megfulladna; úgyszintén a kíkájőn egy éj alatt akkorát nő, hogy egy ülő embert beárnyékolhat ... A sors épen a bűnöst éri; a vihar amint a legjobbkor támadt, úgy a kellő időben le is csillapodott; a hal is rendelkezésre áll, hogy Jónást elnyelje és kitegye; nem kevésbbó a fa, hogy felnőjjön, a féreg, hogy azt el- pusztítsa és a meleg szól, hogy annak elvesztését érezhe- hetővé tegye.« 2

Meyer hasonlóképen tíz csoda miatt nem tartja valódi- nak Jónás történetét. A tíz csoda ez volna: 1. Jehova vihart támaszt; 2. Jónásra irányítja a sorsot; 8. hirtelen elcsitítja a vihart; 4. előteremti a szörnyet; 5. benne eszméleten tartja Jónást három nap és három éjjel; 6. kitéteti a prófétát a szárazföldre; 7. előteremti a kikajőnt; 8. gyorsan megnő- veszti; 9. férget hoz rá és 10. égető szelet támaszt. Es ezek

1 Loisy, Histoire du Canon de 1’Ancien Testament. Paris. 1890. 36. 1.

־ Hitzig i. m. 157. k. 1.

44*