Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Hodács Ágost: Egyházjog vagy kánonjog
A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE. 647 a ,kánonjog‘ az ,egyházjoggal‘ vegyesen és felváltva fordul elő, a két elnevezés mégsem egészen azonos; mert az előbbi részint túlmegy az egyház területén, amennyiben sajátsá- gos álláspontjából számos világi vonatkozású tárgyra kitér- jeszkedik, részint sokkal szííkebb forrásokkal bir, mint az egyházjog, amennyiben kizárólag a kánontörvénytárra szó- rítkozik, holott az utóbbi számos más forrással is rendel- kezik.« Kazaly Imre dr. egyházjogi kézikönyvében (6. old.) már nem jelzi ily nyilt szavakkal a különbséget, de mégis kiérezhető az a következő szavakból: »A jogtudósok (azon- ban) kánonjog nevezet alatt rendszerint nemcsak tisztán egyházi, hanem az egyházi fegyelem körébe vágó polgári törvényeket is értenek.« Ugyanezen szerzőnek az egyházjog- tanról adott fogalommeghatározása kérdésünkre nézve mit- sem nyújt. Bozóky Alajos dr. egyházjogtanában (3. old. 4. és 5. jegyz.) így ír: »Ius canonicum és ius ecclesiasticum közt (egyébiránt) van némi különbség, amennyiben a középkor- ban ius canonicum-nak a kánonokban, később pedig a corpus iuris canonici-ban foglalt egyházjogi szabályok ősz- szegét értették, mely szabályok gyakran polgárjogi ügyekre is kiterjedtek; míg ius ecclesiasticum szorosabb értelemben minden az egyházra és csakis erre vonatkozó, habár nem is épen a corpus iuris canonici-ban foglalt jogtételek ősz- szegét jelenti.« Annak bizonyságául, hogy az egyházjog és kánonjog közt csakugyan van különbség, elegendőnek tartottuk e három honi szerzőt fölhozni. Már most minő ez a különb- ség? Ha a forrást tekintjük, a kánonjog szűkebb körű, mint az egyházjog. De már a terjedelemre nézve a kánon- jog a tágabb körű. Leghelyesebb tehát, ha Csikyvel azt állítjuk, hogy »a kettő közötti viszony legtalálóbban jelvé- nyeztetik két egymást átmetsző kör által.« így állunk az elmélet terén. De hogyan vagyunk a gyakorlatban ? Mindkét szó egyaránt használatos ,׳ ámde tudósaink e tudományág megjelölésénél mégis csak inkább