Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Egyház és kultúra az Egyesült-Államokban

HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK.

623

Ismeretes, hogy a szenátus és a képviselői kamra ülései is imával és istentisztelettel szoktak kezdődni. Míg Európában rendesen a vallásos szellem és szabad szellem nem mindig járnak együtt, addig Amerikában karöltve haladnak.

A köztársaság elnöke minden évben bizonyos nagy események után megszabja a népnek, hogy meghatározott napon böjtölni és imádkozni tartozik. Sőt a szenátus és a parlament több ízben szólította fel a kormányt arra is, hogy állapítson meg egy napot az egész nemzet számára, böjtre és imádkozásra.

Lehet-e valami jellemzőbb és paradoxonszerűbb, mint az a tény, hogy míg a vallástalan olasz nép alkotmányában mindenekelőtt az államvallásról beszél, addig a benső és a vallásos amerikaiak teljesen elválasztották az államot az egyháztól ? De nem láttuk-e példáját annak is, hogy egy Rousseau, aki a demokrácia eszméjének »Contrat Social«- jában új bibliát adott — ép oly mereven államvallást követelt, száműzetés büntetésével mindazok számára, akik vonakodnak benne hinni, s halálbüntetéssel annak meg- sértőire ? Másfelől a szabadelvű Gladstone nem volt-e ellen- sóge a »szabad egyház szabad államban« elvének? Nem ő mondta-e, hogy »a vallási igazság terjesztése egyik fő célja a kormányoknak ?«

Bizonyára a vallásos érzésnek s az azzal járó indi- vidualisztikus felfogásnak tulajdonítható az is, a mire Mosso is céloz, hogy az Egyesült-Államok mindenható és győzel- mes demokráciájában oly kevéssé sikerült tért foglalniok a szocialisztikus eszméknek. Sőt mi több, Mosso beismerve, hogy a vallás szükséges a gyöngéknek, habár úgy hiszi, hogy egy tiszta filozófusokból álló nép nélkülözhetné azt, nem habozik kimondani, hogy egy vallás sem képes jobban támogatni a hívőt mint a katholikus, mivel abban az érzéki felfogás (il sentimento), mely a tömeg éltető lelke, a legelevenebb. »A gyönge és ingadozó lelkiismeretek — úgymond — telve ascetismussal és mysticismussal, a protestáns vallásban elszigetelve érzik magukat s a katholikus egyházban keresnek menedéket. Minél mélyebben