Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

V. J.: La-Bruyére és Prévost-Paradol az egyházi szónoklatról

618

DR. VETÉSI JÓZSEF.

talán jótékony emlékezete maradna beszédjének. Könnyűnek látszik az is, vérmérsékletünknek nemesebb oldalához szó- lani, megmutatva a bűn aljasságát, ostobaságát, bolond- ságát és ellenmondásait, csaknem becsületünkre hivatkozva, hogy a jónak követésére szánjuk el magunkat. Milyen ki- meríthetetlen és megható théma gyávaságunk, elpuhultsá- gunk, lanyhaságunk képe! S milyen egyházi szónok hagyna hidegen minket, ha megmondaná mindazt, — mert erre van joga magasztos hivatásánál fogva — amit mi látunk önmagunkon s amit gondolunk önmagunkról!«

Amit ezekkel Prévost-Paradol a franciákról mondott, az teljesen ráillik modern hazánkfiára is. Köztük is sok nem ismeri a vallását, bajlódik a modern ember nyomorú- ságaival, majdnem telítve van életunalommal, blazirtsággal; ö sem szeret önmagába nézni, a mely tele van aprólékos alacsonyságokkal, az élet küzdelméből vagy gyönyöreiből fenmaradt keserű csalódásaival és kiábrándulásával, meg kielégíthetetlenségével. Unja azt a csábjaiban hitványnak és üresnek felismert modern életet, mely raffináit élveze- tekkel, analizáló fajtalanságokkal testét-lelkét megposhasztja és lealacsonyítja. Akaratlanul ki fog belőle törni a vágya- kozás magasabbra, a kiemelkedésre azon ijesztő ürességek- bői, s modern világunkban már nem egy jel mutat arra, hogy a Prévost-Paradol modern embere már keresi és meg- fogja találni Istenét. Az egyházi szónoklatra e téren még rendkívüli, fölötte nehéz, nagy bölcseséget és tehetséget föltételező feladat vár.

Nem hallgat azonban Prévost-Paradol azon visszaélő- sekröl sem, melyeknek a szószék színhelye lehet. Ezeknek a megjegyzéseknek is becses kortörténeti érdekük van.

Ismeretes az a perfid politika, melylyel III. Napoleon a nagy emlékű IX. Piust keserítette. Majd az egyház véd- nőkének szerepét játszotta — uralkodása elején, mert szűk- sége volt a francia papság támogatására; — majd a leg- melegebb rokonszenvvel mozdította elő a forradalmi Olasz- ország törekvéseit s az egyházi állam területi épségét sem kímélte. 1849-ben az ő indítványára indul el Oudinot tábor-