Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
V. J.: La-Bruyére és Prévost-Paradol az egyházi szónoklatról
614 DE. VETÉSI JÓZSEF. hasonlítását, melyet az író és egyházi szónok között tett. Az író bosszankodása és keserűsége szól belőlük, meg irigy- sége. Az ö korában mennyi jeles és nem jeles egyházi szónok kapott jutalmul püspökséget, mig az író szegényes priorsággal volt kénytelen megelégedni! La-Bruyére maga pedig írói működéséért és nevelösködéseért élte fogytáig 1000 arany tallér járadékot húzott, holott bizonyára és teljes joggal fölebbvalónak érezte magát akármelyik közép- szerű egyházi szónoknál, aki elég ügyes volt magának pártot és népszerűséget teremteni, s ezek, meg intrikák útján jutni magasabb méltóságokhoz. La-Bruyéret azonban bizonyosan csak a kapaszkodó középszerűségek szerencséje boszanthatta; mert hisz a legnagyobb egyházi szónok, Bossnet■ példáját láthatta maga előtt, aki előbb condomi, majd meauxi püspök lett, egyik sem tartozván a fényesek közé, daczára, hogy nevelő is volt a királyi családnál. Fénelon már dúsabb jutalmat kapott hasonló nevelős- ködöséért: cambraii érsek lett; de inkább szívére vette kegyvesztettségét XIY. Lajosnál, amely össze volt kötve ama fényes javadalommal, s végkielégítésnek volt szánva, mintha továbbra is egyszerű abbé maradhatott volna az udvarnál. Mig Bourdaloue egész életén át megmaradt egy- szerű jezsuita páternek; még az akkori másodrangú szóno- kok között is alig említhetnénk egvet-kettöt, akiket épen szónoklati érdemeikért emeltek a legjövedelmesebb főpapi székekbe; míg a harmadrangban következő középszerűségek — lévén az minden idők középszerűségének a kiváltsága — azon korban legtöbbnyire szónoklati érdemeikre hivatkoztak első sorban, hogy a legnagyobb egyházi méltóságokhoz hozzájuthattak. Tény azonban, hogy XIY. Lajos korában, az uralkodó minden fényes bőkezűsége mellett, az írók nem részesültek olyan nagy jutalmakban, mint az egyházi szónokok, akik- nek illő megjutalmazására mindenkor rendelkezésre állott az egyházi vagyon, mig az Írók számára az államkincstár természetszerűleg vékonyabban eregette az aranyakat, és dúsan javadalmazott hivatalokkal sem szolgálhatott az írók
