Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban
566 I)R. VARGHA DEZSŐ. akarván megboszulni az isteneken esett sérelmeket.1 Ezért voltak a keresztényeket üldöző tisztviselők népszerűek.1 2 3 Mily szívós volt e vélemény a pogány világban, mily mély gyökeret vert a lelkekben, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legelső apologétáktól kezdve egészen Theo- dosius koráig a keresztény tudósoknak minden tehetségüket arra kellett fordítaniok, hogy kimutassák, miszerint a római birodalmat és az emberiséget ért csapásokat nem a kérész- ténység okozta. És midőn Symmachus a vestalisok járadéka megvonásának tulajdonította a drágaságot és éhséget, később pedig a senatus termében Victoria szobrának visszaállítását követelte, mert ez a cultus vetette alá a rómaiaknak a világot, ez űzte el a gallokat és Hannibált a falaktól,3 Ambrosius és Prudentius külön munkákkal voltak kény- telenek e felfogással szembeszállani. Az utolsó pogány írók- nál, Claudianusnál, Ammianus Marcellinusnál, Rutiliusnál is megtaláljuk e gondolkodásmódot, még a Krisztus utáni ötödik században is. Mikor pedig Alarik gátjai elözönlötték Itáliát és 410-ben elfoglalták Rómát, azt fölégették és kira- bolták, a pogányok hangosan kiáltozták: »temporibus chris- tianis Róma periit« ; átkozták a keresztényeket és Istenüket, úgy hogy a kereszténység legnagyobb lángesze, Augustinus volt kénytelen tollat fogni, hogy e megrögzött babonát kiirtsa és kimutassa Róma emelkedésének és bukásának igazi okait az »Isten országáról« (De Civitate Dei) írt hal- hatatlan művében. Barátját, Orosiust pedig egy hasonirányú történelmi munka megírására ösztönözte. Még Salvianusnak is, aki ide vágó munkáját 450 körül írta, tekintettel kellett 1 Omnes gravissimi delicti ac piaculi reos se existimarent, nisi pro sna quisque parte ei petutanter in suttare studuissent. Quippe hoc modo injuriam deorum suorum ultores se artitrabantur. De martyrio S. Pothini. Ruinart 112. 2 Tertull. Apol. 49., 50. 3 Hic cultus in leges meas orbem redegit; haec sacra Hanni- balem a rr.oenibus, a Capitolio Senonas reppul erunt .... Ergo diis patriis, diis indigetibus pacem rogamus. Aurelii Symmachi Opera quae supersunt ed. O. Seeck. Berlin, 1883., 282.
