Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vargha Dezső: A kereszténység jogi helyzete a római birodalomban
A KERESZTÉNYSÉG JOGI HELYZETE A RÓMAI BIRODALOMBAN. 561 ban és semmi hódolatot nem mutatni azok iránt, akiktől e javak függnek.« 1 Mert az a hit, hogy az állami isteneknek bemutatott áldozatoktól, a rítusok pontos megtartásától, melyeken vál- toztatni, melyekből elvenni, vagy amelyekhez hozzáadni nem szabad, függ az állam és az egyesek java, még századokon át uralkodott. Delicta majorum immeritus lues, Romane, donec templa refeceris, aedesque labentes deorum et foeda nigro simulacra fumo. Dis te minorem quod geris, imperas : hinc omne principium, huc refer exitum. Di multa neglicti dederunt Hesperiae mala luctuosae. így énekelt Horatius Rómáról2 és e meggyőződés oly mélyen gyökerezett a rómaiak lelkében, hogy egykönnyen nem lehetett onnan kitépni. Augustus is azzal kezdte meg uralmát, hogy annak megerősítésére az istenek templomait és cultusát visszaállította, Az istenek Rómát vallásosságáért a világuralommal ajándékozták meg és a birodalom ereje az isteneknek megadott tiszteleten alapszik. Egyes népek saját nemzeti isteneiket tisztelik, Róma valamennyiét: azért uralkodik valamennyi fölött.3 1 Orig. Contra Celsum VIII. 55. 2 Horat. Carmina III. 6. 3 Romanorum potestas et auctoritas totius orbis ambitum occupa- vit, sic imperium suum ultra solis vias et ipsius oceani limites propa- gavit; dum exercent in armis virtutem religiosam, dum urbem muniunt sacrorum religionibus, castis virginibus, multis honoribus ac nominibus sacerdotum —-------- — dum captis vi hostilibus moenibus adhuc f erociente victoria, numina victa venerantur, dum undique hospites deos quaerent et suos faciunt; dum aras exstruunt, etiam ignotis numinibus et manibus. Sic dum universorum gentium sacra suscipiunt etiam regna meruerunt. Hinc perpetuus venerationis tenor mansit, qui longa aetate non infringitur, sed augetur: quippe antiquitas caeremoniis atque fanis tantum sanctitatis tribuere consuevit, quan- tum adstruxerit vetustatis. Minue. Felix Octavius V. t
