Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

AZ OLTÁR.

479

Egy másik ily oltárt készíttetett Macedó Vazul annak a templomnak számára, amelyet a palotájában emelt.1

Nagy Konstantin a nevéről nevezett római baziliká- ban a legtisztább tömör ezüstből készült hót oltárt állítta- tott föl, egy-egy oltár 260 fontot nyomott.2

III. Ince (1198—1216.) és Hilárius (461—467.) pápák a római bazilikáknak ezüst oltárasztalokat ajándékoztak.3

Gyakoriabbak voltak az olyan oltárok, melyek ily nemes fémlemezzel csak kívül voltak behúzottak. így tett I. Hadrián pápa (772—795.) ki a bold. Szűz »Bethlehemi jászolról« nevezett bazilikájának 105 font nehézségű arany- lemezzel beborított és szent történeti vésetekkel ékített oltárt csináltatott.4

Anastasius még más pápákról is emlékezik, akik ily- féle arany-, vagy ezüstlemezzel bevont oltárokat készíttet- tek, mint I. Gergely (590- 604), III. Leó (795—816) és

IV. Gergely (827—844), ez utóbbi sz. Ambrus templomá- ban állíttatott egy oltárt aranylappal.

Készültek még oltárok más értékes kövekből, így Car- nutumban (Chartres) van egy, a legrégibb korból származó oltár, ez hat oszloplábon áll és tiszta jászpiszköből van.

Bármily értékes legyen az aranyból, ezüstből készült oltár, de az egyház annak az eszmének kifejezésére mégsem találta alkalmasnak, arra nézve, amit a keresztény oltárnak kifejeznie kell, azért az oltárt illetőleg az a töi'vénye, hogy annak a lapnak, melyen az áldozat történik, köböl kell készülnie és pedig terméskőből. Ezt mondja ki a Szilvesz- ter-féle törvény, ezt írja elő az epaoni zsinat, mely zsinati dekrétumnál mindenekelőtt megjegyzendő az, hogy az az egyház szelleméből kifolyó és a kőoltárra nézve e törvény megvolt már előbb is, de Galliában ünnepiesen csak ekkor nyilatkozott meg. Ezt írják elő a minden körülmények között kötelező egyházi szerköny v rovatai: úgy hogy ha

1 Cons. Porphyr. In Vita o. 55.

2 Lib. Pontif. Kom.

3 Anast. Biblioth. In Vita.

* Anast. Bibi. In. Vita.