Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
AZ OLTÁR. 47 ] és bizonyság arra, bogy abban az időben sz. Péter és az utána következő pápák faoltárokon végezték a szent áldó- zatot, még Rómában is. így volt ez a kereszténység egyéb gyülekezeteiben is ugyanazokból az általános okokból, amelyek Rómában és az őskereszténység századaiban majd mindenütt kivána- tossá, sőt szükségessé tették azt, bogy az oltárok fából le- gyenek. így az afrikai egyházak legnagyobbrészt faoltárokkal birtak, ez tűnik ki abból a rombolásból, amit a donatista circumcelliók a IV. század első felében egész Eszak-Afri- kában a régi, a katholikus hűségben megmaradt egyházak templomai és oltárai ellen elkövettek. Szentségtörö kézzel azokat az ős oltárokat, amelyek között az előző száza- dókból visszafelé számítottam, még az apostolok korából valók is voltak, mind kiszórták a templomokból, és ahol az új oltárokhoz elegendő mennyiségben találhattak, fát, ott a régit elégették; ahol pedig fahiány volt, ott leva- karták az oltárt, és úgy helyezték vissza a lefoglalt tem- plomba. Sok helyütt vad féktelen ségökben annyira vete- medtek, hogy az oltárok darabjaiból rakott tűznél forral- ták föl a bor színe alatt jelen levő szent vért, és a gonosz- ságtól őrjöngve, így itták azt meg.1 Ezek történtek Észak1 Optat. De schism. Donatist. Quid est tam sacrilegium, quam altaria Dei, in quibus et aliquando obtulistis frangere ? Quid est enim altare, nisi sedes corporis et sanguinis Christi ? Haec omnia furor vester aut rasit, aut fregit, aut removit, si livoris iudicio nos vobis sordidi videbamur, quid vobis fecerat Deus, qui illuc invocari con- sueverat.? Quid vos offendistis etiam vos ipsi, ut illa altaria fran- geretis, in quibus ante vos per longa temporum spatia sancte ut arbitramini obtulistis ? dum impie persequimini manus nostras illuc ubi corpus Christi habitat, feritis et vestras. Hoc modo Iudaeos estis imitati. Illi injecerunt manus Christo in cruce, a vobis percussus est in altari. — Si catholicos illic insectari voluistis vel vestris illic antiquis oblationibus parceretis. Hoc igitur inexpiabile nefas, si de aliqua ratione descendit uno modo fieri debuit. Sed, ut aestimo alio loco copia lignorum frangi iussit, alio ut altaria raderentur lignorum inopia imperavit, ut removerentur ex parte verecundia iussit uti tamen nefas, est dum tantae rei manus sacrilegus et impias intuli-
