Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Nyőgér Antal: Az oltár

AZ OLTÁR.

469

Ha, mint sokszor megtörtént, az üldözés már oly he- vesse vált, hogy a városokban, falvakban többé egyátalán nem lehetett összejönniük, akkor is, bár folytonos halálos veszedelmek között, vidám lélekkel megtartották ünnepei- két s megünnepelték azokat szentmisével, összejöttek az erdők sötét vadonéban, a kietlen pusztaságon, az isteni- tiszteletnek, a szentmisének helyéül szolgáltak nekik nem egyszer a vizek fölött lebegő hajó, az útszéli nyilvános meg- szállók, sőt még maguk a rémes tömlöcök is.1 ]Rómában a katakombákba, egyéb helyeken pedig a kriptákba vonultak szent misét hallgatni, de még e helyiségek sem nyújtottak később elegendő biztonságot a keresztényeknek, ezért látta szükségesnek Kornél pápa, (251—252) azt, hogy ily rendele- tét hozzon, »hogy nyilvánosan még az ismertebb kripták- ban sem szabad misét tartani.«־’

Ily körülmények között, mivel oltáruk megszakitás nélkül minden időben volt a keresztényeknek, legmegfele- lőbb volt a faoltár, mint amely az utolsó vacsorái szent asztallal megegyezett és a rettentő üldözések közepett is mindig megtartott szent miseáldozathoz a legkönnyebben odaállítható volt.

Ezek, az imént elsorolt körülmények a keresztény ös- kor faoltárainak túlnyomó s általános használata mellett a

leírásánál idézi ezt a levelet Hist. L. 7. 0. 10 » ... Nos adiuvante Deo non a conventu consulto inter nos celebrando abstinuimus, quin ipse quidem quosdam in civitate fratres perinde ac si simul cum illis versatus essem ad conventus perstudiose agendos impuli.«

1 Eusebius történelmében a számkivetésbe jutott Dionysius püs- pöknek Hieraceshez irt levelét, mint a vértanúk korának klasszikus okmányát szó szerint közli. Hist. L. 10. c. 17. » ... Cum ab omnibus persecutione exagitati essemus et morte mulctati festum laetis ani- mis celebravimus, et singula loca ad singula afflictionum genera no- bis praestituta, ut ager silvestris solitudo, deserta, navis fluctibus jactata, diversorium pnblicum, borridus career opportuna videbantur, in quibus celebres conventus maximo cum gaudio ageremus.« Sz. Cyprian 5. levelében szintén bizonyítja, hogy a vértanúk, hacsak le- hetett, a tömlőében is misét hallgattak.

* Corn. P. ad Dupicin Ep. Vien. : »Publice neque in cryptis no- tioribus missas agere christianis licet.«