Hittudományi Folyóirat 12. (1901)

Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve

JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVE.

447

ß) a szent atyák és egyházírók nyilatkozatai;

y) a zsidó hagyomány.

b) belső bizonyítékok:

a) a könyvben található történeti vonások;

/?) a könyvben található földrajzi adatok ;

y) a könyv alapeszméje s a szereplő személyek lélek- tani momentumai.

a) Külső bizonyítékok.

a) A keresztény egyház megalapítójának, Jézus Krisz- tusnak tanúsága kétségkívül a legfőbb és a legfontosabb. Már pedig Ö az elbeszélés két vitás pontját: a halnak és a prédikációt követő megtérésnek igazságát félre nem ismerhető határozottsággal bizonyítja.

1. Szt. Máté evangélista beszéli (XII. 38. kk.), hogy az írástudók és farizeusok közűi többen jelt kívántak Krisz- tus Urunktól istenségének a kimutatására. És ő Jónás jelére hivatkozott: »A gonosz és parázna nemzedék jelt kíván, de nem adatik neki jel, hanem csak Jónás próféta jele. Mert valamint Jónás a cethal gyomrában három nap és három éjjel volt: úgy leszen az ember fa a föld szívében három nap és három éjjel.«

Önként érthető, hogy a jelnek, melyet a farizeusok és írástudók kértek, nem természetes és megszokott dolognak, hanem csodának kellett lennie, mert csak így gondolható, hogy ha a zsidók ezt látják, majd elismerik Krisztus isten- ségét. A miféle jelet tehát Krisztus Urunk Ígért, szintén nem lehetett más, mint csoda, mert külömben nem tett volna eleget a farizeusok és írástudók kérésének, ha midőn ezek csodát kérnek, Ő erre csak természetes jelet helyez kilátásba. Ennélfogva mikor Jézus Krisztus azt mondta, hogy Jónás próféta jelét adja nekik, Jónás próféta jele alatt csak csodát lehet és kell értenünk.1 Jónásnak ez a csodáב Orig. Comm, in Matth. XII. 38. (Opp. 00. Parisiis. 1740. T. III. p. 514.). Signum vero Jonae juxta petitionem illorum, non signum erat solummodo, sed etiam signum de coelo.