Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vetési József: Egy XVII. századbeli apologia
EGY XVII. SZÁZADBELI APOLOGIA. 345 kell. Aki egy napig élt, az egy századot ólt: ugyanazt a napot, ugyanazt a földet, világot, ugyanazokat az érzéseket látta; semmi sem hasonlít a mához jobban, mint a holnap; kiván- csiaknak kellene lennünk a halálra, azaz hogy ne legyünk többé testben, hanem csak lélek maradjunk. Az ember azon- ban, akinek ujságvágya türelmetlen, csak amaz egyetlen tekintetben nem kiváncsi. Nyugtalannak születik, s megun mindent, de az életet soha, s talán abba is beleegyeznék, hogy örökké éljen. Amit a halálon lát, az erősebben hat rá, mint amit tud róla: a betegség, a testi fájdalom, a hulla a más világ ismeretét kellemetlenné teszik ránézve; a val- lásnak legkomolyabb figyelmeztetésére van szüksége, hogy arra rávezesse. Ha Isten szabad választást adott volna arra nézve, hogy vagy meghaljunk, vagy mindig éljünk, nem tudnánk magunkat mire elhatározni, meggondolva mólysé- gesen, hogy mi az, végét nem látni szegénységnek, függés- nek, betegségnek, óletunalomnak vagy a gazdagság, nagy- ság, élvezetek, egészség örökös váltakozásának, aminek ered- menye, hogy játékszer vagyunk öröm és szenvedés között. A természet megszabja utunkat s túlvisz a választás nehéz- ségein: a halál szükségessé válik reánk nézve, s a vallás megédesíti azt.« Labruyéreneh ez a gondolata pedig bepillantást enged a leikébe, meggyőződésének a mélységébe, másrészt rámu- tat a vallásközöny, a hitetlenség, az atheizmus igazi fórrá- sára: az erkölcsi romlottságra, mely tagadja Istent, hogy neki és előtte felelős ne legyen. »Azoktól, akik az Istenben való hittől eltérnek, azt követelném, hogy többet tudjanak mindenkinél, hogy vilá- gos és meggyőző érvekkel rendelkezzenek. Szeretnék egy józan életű, tiszta lelkű, méltányos és szerény embert látni, aki tagadná Isten létét; legalább érdek nélkül tenné azt; de ilyen ember nem létezik. Nagyon kiváncsi volnék azután látni olyant, aki meg van győződve, hogy nincs Isten; leg- alább megmondhatná nekem, hogy melyik az a legyőzhe- tetlen érv, amely őt meggyőzte. »Eeám nézve lehetetlenség, hogy bebizonyítsam, hogy 23 Hittudományi Folyóirat. 1901.
