Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Vetési József: Egy XVII. századbeli apologia
338 DE. VETÉSI JÓZSEF. kora is. A katholikus vallás látszólagos államvallási jellege dacára már akkor nevelt magának ellenségeket, a hivatalos fény dacára már akkor mutatkoztak hibák és gyengeségek a kormányzásában, és gyakran nem a helyes eszközök meg- válogatásában, amelyekkel lehetett volna védeni a vallást. XIY. Lajos életében nem mert még nyíltan mutatkozni a hitetlen szellem, bujkált titokban, különösen uralkodásá- nak két utolsó évtizedében; de mihelyt lehunyja szemeit, orleánsi Fiilöp régenssége idejében cinikusan tör magá- nak utat, istentagadásával hivalkodik és büszkélkedik, s talán az első eset ekkor konstatálható a kultúrtörténetben, hogy papok sem átallották hitetlenségükkel nyíltan dicse- kedni. A fejlődésnek ez a menete, ilyen tünetek elkerülhet- ték-e az élesen látó Bossuet figyelmét? Semmi esetre sem. S talán maga is belátta, hogy a gallikanizmus dolgában való viselkedésével maga is hozzájárulhatott azon szellemi áramlatnak megerősítéséhez, mely a pápa primátusában csak bagatellt látott, s melynek lehetett annyi belátása, hogy a királylyal szemben levő gyenge főpapok magatar- tását servilismusnak tartotta. Labruyéret is jellemzi ez a mondása: »Ha a vallás az istenségtől való tiszteletteljes félelemből áll, mit mondjunk azokról, akik az istenséget megbántani merészkednek legelevenebb kifejezésében: a feje- delemben?« És kétségtelen, hogy e hitetlenség terjedésével egyenes arányban csökkent a fejedelmek iránt való hódolat és tisztelet, amiknek a megsemmisítésén különben a feje- delmek is dolgoztak buzgóan. Azt is föl kell tennünk, hogy ez az áramlat megbeszé- lés és eszmecsere tárgyát képezte a két kiváló férfiú és szel- lemrokon jóbarát: Bossuet és Lábruyére között. A »jelle- mei« megbeszélik XIV. Lajos korának minden kinövését, szólanak az udvarról, az egyházról, írókról, tudósokról, divat- ról, asszonyokról, e kort jellemző különböző szokásokról, udvaroncokról, nemességről, gyóntatóatyákról, egyházi szó- noklatról, kis- és nagyvárosokról, divatról stb. S nem let- tek volna teljesek, ha kihagyták volna e kornak vallás
