Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
306 NYÖGÉR ANTAL. Szövetséget kötött Isten Ábrahámmal, minekutána Mel- chizedek oltárától győztes hadinópével visszatért Membra völ- gyébe.1 E szövetségét ünnepies szavak között erősíti, újítja vele meg az Úr a Mória-hegy áldozatoltára mellett.2 Sző- vétségének folytatólagos tanúsága az áldozat, jele annak az oltár. Meg kellett ennek maradnia minden utóbbi időkben is, amint tiszteletben is tartották azt Ábrahám ivadékai mindenha. Nagy szövetségét a Szinai hegy mellett épített oltáron kötötte meg Isten a zsidó néppel, midőn Mózes az áldozat- állatok vérének egyik felét az oltárra, mint Isten jelképére; a másik részt meg a népre öntötte.3 Ez ünnepiesen megkötött szövetséggel erősítette meg Isten azt a kiváló viszonyt, melyben a zsidó néppel, mint különösen kiválasztott nemzedékkel akart lenni. Ebben a nép ünnepiesen kötelezte magát arra, hogy mindent megtesz, amit az Isten parancsolt és mindenben engedelmesek lesznek az Úrnak. Az Isten a főparancsolatok után nyomban az oltárról hozott törvényt, mert valamint a vallásos érzés az embernek természetében gyökerezik, a külső isteni-tisztelet és ezzel az áldozattétel természetéhez tartozik: épen úgy az ember természetében gyökerező az, hogy Istenének oltárt emeljen. A vallásos érzet bennünk van, de hogy ne tévelyegjen az ember, a vallást maga az Isten nyilatkoztatta ki az embernek, s egyszersmind 0 maga oktatta meg az embert arra nézve is, hogy miként, hogyan tegyen tanúságot erről külsőleg is. Innét van az, hogy az oltárt, mint az Isten kinyilatkoztatásával együtt járó intézkedést a legősibb kor- ban, az emberiség bölcsőjénél megtaláljuk. Lényeges részét teszi ez a vallásnak, melyet az Isten maga tanított. Minél inkább közeledik a paradicsomban megígért Messiásnak ideje, annál körülményesebb az Istennek törvénye nemcsak az áldozati tárgyakra nézve, de az oltárra vonatkozólag is. Végre eljött az idő, amidőn a megigért, a sokfélekép- pen megjövendölt és előképekben jelzett Úr Jézus megjelent 1 Gén. 15, 1—18. 3 Gén. 22, 16-18 3 Exod. 24. 4—8•