Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Nyőgér Antal: Az oltár
270 medettsége miatt külsején nem is bir a szégyenérzet pírt verni, de a belseje háborog, a belsejében érzi okvetetlenül azt, hogy a természet ellen cselekedett; mert hiszen még a vadállat is megteszi azt, hogy jótevőjével szemben legalább egy pillanatra levetkezi támadni, marcangolni kész vadságát. A jótéteményt nyerő ember a Visszafizetés mivoltjára nézve igy van a vele jót tevő embertárssal szemben, és az igazságnak benne élő ösztöne a kapott jón kívül még sok mindenfélét találtathat vele, amivel a hálának természetes kötelességét jótevője irányában leróhatja: ámde az Úristen- nel szemben nincs ebben a helyzetben az ember. Mije van ugyanis az embernek, ami végokában mástól származott volna birtokába mint az Istentől? Mid van, ó halandó, amit nem úgy kaptál Alkotódtól, s mivel fizetsz vissza a nyert jókért? Lelked hódoló imádatával, egész valód meg- alázkodásával, ezt Istentől kaptad, ezzel kell adóznod, de érzi valónk azt is, hogy sok mindenféle van még, amit ugyanaz a jóságos Teremtő adott használatunkra, testi életünk föntartására, hasznára, gyönyörűségére. Ezeket a magunk kívánatos céljaira fölhasználhatjuk, de le is mond- hatunk rólok, elakaszthatjuk magunktól az Isten dicsői- tésére. Ezekben nyilvánul természetünk valósága szerint az a cselekmény, amely által ránk nézve megsemmisítjük eze- két. E cselekvésmódnak neve, emberi nyelven: áldozat. Ennek alapja, gyökere természetünkben rejlik, ez oly természetes, mint amily természetes a vallásos érzet bennünk. Eszerint, amint vallásos érzet nélkül nincs ember, épen úgy külső vallásos tisztelet, áldozat nélkül sem lehet ember. Aki enélkül akar lenni, az erőszakolva cselekszi ezt, és cselekszik olyképen, mint tenne az az ember, aki dacból a neki természet szerint szükséges éltető levegőt ajkán keresztül elzárná és fuldokló tüdejét a kívülről fájdalmasan fölnyitott gégéjén által tengődtetné. A vallásos érzetnek legteljesebb nyilvánulása az áldozattétel, ebben jut legünnepiesebben a csúcspontra az, NTÖGÉR ANTAL.
