Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve
Istennek a próféta ajkaival mondott fenyegetése nem volt eredménytelen, mert 5. v. Hívének a ninivei emberek az 'Istenben, és böjtöt hirdetvén szörzsákokba öltözének nagytól kicsinyig. Az 5. versnek a következőkkel való összefüggését kétféleképen fogják fel a magyarázók. Némelyek úgy vélik, hogy ez a vers összegezése annak, ami a 7. versben emlitett királyi rendelet után történt, hogy tékát nem itt, hanem a 9. vers után volna a helye, mert az 5. versben az összes niniveiek megtéréséről és bűnbánatáról van szó, ami pedig csak a király parancsának kihirdetése után, a király ren- deletére következett be. Ezzel szemben mások a szöveg rendjének helyességét vitatják s azt állítják, hogy az 5. vers nem általános, hanem csak részleges megtérésről beszól, ennélfogva a sorrend nem szorul javításra. Mert az elbe- széles fonala ez. Mikor Jónás elkezdett prédikálni (4. v.), szavaira bűnbánatot tartottak azok, akik őt hallgatták. Ez az 5. vers értelme. Nem is lehet más; mert hihetetlen, hogy a próféta beszéde nyom nélkül szállott el felettük, s királyi parancsra volt szükség, mely őket bűnbánatra kényszerítse. De mivel azok, akik Jónás szavait sem köz- vetetlenül nem hallották, sem mások útján róluk nem értesültek, — aminek meg kellett történnie, mivel a próféta nem járta be Ninivének minden zegót-zugát, — bűnbánatot nem tartottak, megjelent a királyi parancs, mely a bűn- bánat cselekményeit az egész városra kiterjesztette. Ez utóbbi nézet, jóllehet nagy tekintélyű magyarázók véle- menyével áll szemben, mégis valószínűbbnek látszik az előbbinél. Hívének ... az Istenben, LXN. tm Öew, az Istennek, vagyis hitték, hogy ha meg nem térnek, valóban bekövet- kezik a büntetés. A próféta prédikációjának tehát első eredménye a hit volt, a bűnbánatnak és megtérésnek alapja. Ebből származtak azok a bűnbánati cselekmények, melyek- nek a próféta oly megindító leírását adja. Böjtöt hirdetvén, böjtölésre szólítják fel egymást az Isten kiengesztelése végett. Ezenkívül szívbeli fájdalmuk 17 JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVE. 249 Hittudományi Folyóirat. 1901.