Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 155 A jövendölés tökéletes beteljesedése a Messiásban, a Juda törzséből való győzőben lesz, Apoo. V. 5. 9. Vulg. Catulus leonis Juda, ad praedam, fili mi, ascendisti, requiescens accubuisti ut leo et quasi leaena, quis suscitabit eum? (I. Par. V. 2.). Tárk. Juda, ifiú orosz- Ián, ragadományra kelsz (Káldi: a prédára felmentéi) fiam, s nyugodni lefekszel, mint az oroszlán, s mint a nőstény oroszlán, ki kelti fel őt? Hebr. Catulus leonis Juda, a rapina, fili mi, ascenisti. Incurvando se accubuit ut leo, ut leaena, quis suscitabit illum? Váltakozik 2. és 3. szem. hasz- nálata. Fiatal oroszlánhoz hasonlítja Judát (Apoc. V. 5.), amely épen zsákmányról tér vissza s nyugalomra tér. Vulg. ad praedam ascendisti, ellenben Hebr. Symmach. Aquilas: a praeda. Világos, hogy az utóbbi jobban megfelel a sző- vegösszefüggésnek is, mivel zsákmányról visszatérve követ- kezik a nyugalom, Dávid királyra céloz, aki harcias és hódító fejedelem volt, mint az oroszlán, bátor, erős, harcias, diadalmas. Requiescens accubuisti, Hebr.: térdre ereszkedett, lefeküdt, ערכ : incurvavit se, genua flectit. Bloch: lehevere- dik. Harc után édes a nyugalom, győzelem után a béke. így pihent Dávid diadalai után, és Salamon alatt harcias atyja után a béke korszaka kövatkezett. S a Messiás legyőzte a sátánt s pihen menny égben. Mint a hím és nőstény oroszlán, az ismétlés csak a gondolat kiemelésére, hangsúlyozására való, fokozza a hason- lat erejét. A nőstény féltékenyen őrzi kőikéit, nagyon inger- lékeny, ilyenkor kegyetlenebb, félelmesebb a hímnél. Ki fogja felkelteni ? ki merné felkelteni az alvó orosz- lánt ? nyugalmában háborgatni a pihenő oroszlánt ? E vers rövid mondatai, szakgatott irálya igazán prófétai stíl, mivel az események gyorsan vonulnak el lelki szemei előtt. A második és harmadik személy használatának vállalkozása jellemző e tekintetben. 10. Vulg. Non auferetur sceptrum de Juda et dux de femore ejus, donec veniat, qui mittendus est, et ipse erit•