Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Hám Antal: Jónás próféta könyve
JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVE. 11 sem Joás uralkodásának első éveibe nem lehet helyezni, sem a szíreken kivívott diadalaival nem lehet az egyidejű. De ha sem ebből az időből nem származott, sem II. Jeroboám uralkodási korából nem való, mikorra tehető? A mi véleményünk az, hogy Joás uralkodásának máso- dik feléből, a szíreken kivívott diadalok után következő korból való. Állításunkat Izrael országának ezen időszaki történetére alapítjuk. Tudjuk, hogy Izraelnek történetét már néhány évtized- del II. Jeroboám előtt a szírekkel való folytonos küzdelem alkotja; az is ismeretes, hogy ha sikerült is Izraelnek diadalt aratnia ellensége fölött, a győzelem eredménye csak múló értékű volt, s már Ákáb kénytelen adófizetés felajánlása mellett kikérni Szalmanaszár asszír király pártfogását népe oltalmára.1 Kétségtelen, hogy a hatalmas király nagy segítség volt Izraelnek, mindazáltal Házáéi, a szír uralkodó, mégis talált alkalmat, hogy Izraelen megboszulja azokat a vere- sógeket, melyeket Szalmanaszártól szenvedett. Ellensége, Jehu, inkább kegyetlen gyilkos volt,' mint ügyes hadvezér. Csak így történhetett, hogy minden oldalon vereséggel volt kénytelen odahagyni a csatatértJ Még nyomorultabb lett a közállapot Joakáz alatt, a ki látván, hogy nincs segítség sehol, az Úrhoz fordul szabadítóért. Könyörgése nem volt sikertelen, mert »az Úr szabadítót ada Izraelnek«.3 Joás három ízben verte meg a szíreket,1 tehát Izrael sorsa jobbra fordult. Meddig tartott ez az állapot, a Szentírásból nem vehető ki, mert Joás diadalainak megemlítése után a szírek- kel való további küzdelméről nem beszél; de úgy látszik, hogy e győzelmek után Izrael országának ügye ismét hányát- lani kezdett. Legalább erre mutat, hogy mikor a IY. Kir. XIV. 25. Izrael határainak visszaállításáról szól, ezt a nép rettenetes nyomorúságával okolja meg (u. o. XIV. 26.), holott 1 Vigouroux, A biblia. IY. 50. * IV. Kir. X. 32. 33. 8 U. o. XIII. 5. * U. o. XIII. 25.
