Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 135 sustentatione ministrorum) et cap. X (de idolothytis). Dicunt igitur: apud Judaeos consuetudine receptum fuisse ut si quis legaliter immundus moreretur, priusquam secundum legem (Num. XIX.) mundatus esset, alius quispiam pro eo bapti- saretur i. e. lavaretur (substitutio). Id vero ita sollicite ab illis solere fieri a) ne quid noceret mortuo immunditia, in qua mortuus fuerat, b) ut ea cerimonia protestarentur fidem immortalitatis et resurrectionis contra Sadducaeos, seu id fecerunt Parisáéi (de quorum numero Paulus se fuisse testa- tur Act. XXIII et Phil. Ill) odio sectae Sadducaeorum. — Affert hanc expositionem Turrianus eamque confirmat auc- toritate quorumdam veterum sc. Ephraim diaconi, item Apollinaris et Eustratii. 9° Expositio ceteris omnibus (juxta Estium) ante- ponenda (?) est, quam a prioribus acceptam probat Epipha- nius (1. c.); pro mortuis baptisari intelligit de illis, qui cum nullam spem hujus vitae reliquam habent, baptismum tamen petunt et suscipiunt, sc. infirimi ac moribundi, seu Clinici, sc. primis ecclesiae temporibus multi baptismum differebant usque ad extremum vitae . . . Sensus ergo est: alioquin, i. e. si non est mortuorum resurrectio, quem fructum reportabunt, qui baptisantur jamjam morituri et per hoc profitentur, se baptisari propter statum fututum post hanc vitam ? Ámde kérdés, volt-e már sz. Pál idejében baptismus clinicorum ? Hozzá adhatom még 10°, hogy némelyek a vm-.u praepositiot localiter értették: a holtak (sírja) felett kérész- teltettek meg, ami állítólag szokásban lett volna, ámde ez a szokás történetileg absolute nem igazolható. 11°. Mások ismét (Scholz) egyes számot téve a többes helyébe: pro mortuo, sc. Christo, így értik: mily balgatagok tehát (ha nincs feltámadás), akik egy meghaltnak (Krisztusnak) val- lását elfogadják. Ámde egyrészt egyes számot tenni a töb- bes helyébe indokolatlanul merő önkény, másrészt sz. Pál evidenter némelyekről beszél, nem az összes keresztényekről. Érdekes, hogy a biblikusok, így Bisping is, Loch- Reischl is az első értelmezés mellett foglalnak állást, a Cerinthiánok és Marcioniták gyakorolta helyettesítő kereszt-
