Hittudományi Folyóirat 12. (1901)
Dr. Kováts Sándor: A Tárkányi-féle magyar Szentírásról
suo, Tárk. ez igéket mind szivében tartja vala (?), helyesen: mindezeket jól megjegyzé, eszében tartá, emlékezetébe véste, Luk. XXI. 14., ponite ergo in cordibus vestris . . . Tárk. tegyétek föl (?) azonban szívetekben (?).' Ez egész más, nem propositumról van itt szó, hanem: jegyezzétek meg maga- toknak ezt és ezt. — Hasonlókép a reflexió kifejezésére is körülírást használnak, így Luk. II. 19., conferens (vei con- jiciens) in corde suo, ovfißaXovoa tv ■/mqSícc «ér/;.׳, Tárk. szí- vében forgatván (?). Ez nem magyar kifejezés, hanem: gon- dolkodott felette, vagy hasonló. A zsidó nyelv tehát a szívet בל (a és ttvevuu szavak mellett) teszi az összes lelki tehetségek alanyává, az érzéki és szellemi, ismerő és vágyó tehetség alanyává. Azért természetes, hogy a lelkiismeret (conscientia ethica) jelzésére is ugyané szót használja, úgy az ó- mint az újszövetség- ben. így Job. XXVII. 6., v. ö. I. kir. XXV. 31., Tárk. nem lesz uram szívének (?) furdalására; a lelkiismeretfurdalás = percussio cordis, I. kir. XXIV. 6., Tárk. de mégis vere Dávid szíve (?) azért, hogy Saul köntöse szóiét elmetszette, II. kir. XXIV. 10., Tárk. de megdöbbente Dávidot szíve (?), jegy- zet: szemrehányást tőn lelkiismerete. Ez már jó. Hasonlókép az újszövetségben, Rom. II. 15., habent legem scriptam in cordibus suis, Tárk. szívökbe van írva, Hebr. X. 22., accedamus cum vero corde, Tárk. igaz szívvel (?)', szolgai ford. I. Ján. III. 19., in conspectu ejus suadebimus corda nostra, Tárk. az ő színe előtt megnyugtatjuk szívein- két (?). A klasszikus görög nyelvnek már rég volt rá mű- szava, owúöjioig, már Periandernél 627—584. Kr. e. elő- fordul. De a bibliában csak egyszer. Sap. XVII. 10. (Vulg. 11.), semper enim praesumit saeva, perturbata conscientia avvL81!00i és az evangélisták közül sz. Jánosnál VIII. 9. (csakhogy sok codexből és a Vulgatából épen e szavak »lelkiismeretűktől kergettetve« hiányzanak). Ellenben sz. Pál- nál gyakran szerepel ez az igazi görög kifejezés, így Act. XXIII. 1. (XXIV. 16.), a synedrium előtt tartott beszédé- nek elején, és leveleiben, I. Tim. I. 5. 19. (I. Petr. III. 16.), Hebr. XIII. 18., I. Tim. III. 9., II. Tim. I. 3., Hebr. X. 11., 8 HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 113 Hittudományi Folyóirat. 1901.
